Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 6. szám - Kühn János: Mit tegyünk az egyházi zene szinvonalának emelésére?
176 atyánk átdolgozásának tekintik, mivel Sz. Molnár verses Miatyánk- jának versmértéke s dallama azonos Lutherével. A Luther-féle verses Miatyánk 9 strófából, ellenben a Sz. Molnár-féle (református) ének 18 versszakból áll. A szöveget az Ékv számára Zábrák Dénes soproni lelkész dolgozta át. A dallam Koch E. szerint („Geschichte des Kirchenliedes“) a szöveggel együtt legelőször 1537-beni jelent meg Straszburgban. A Kkv is ezt az évszámot közli. Nem bizonyos, hogy Luther maga alkotta-e, vagy valamely akkortájt ismeretes dallamból alakította-e az előírt dallamot. A dallam dóriai hangnemű, 10 hanglépcsőre terjeszkedik s a szöveg jambusi lejtéséhez képest felütéses. 10. Jehova, csak Neked éneklek (Ékv 11. Kkv 151). A dicséretek közé tartozik. Szövegének szerzője Crasselius Bertalan (1667— 1724) düsseldorfi lelkész, Francke Hermann Ágostnak tanítványa. A szöveg a dallammal együtt az 1704. évi hallei énekeskönyvben (Johann Anastasius Freylinghausen „Geistreiches Gesangbuch, Halle, 1704“) jelent meg. Freylinghausen (1670—1739) Franckenak veje és a hallei intézetek vezetésében utóda volt, A pietisták énekeit ő gyűjtötte össze. A Freylinghausen-féle hallei énekeskönyv szóbanforgó dallama egy 17. századbeli dallamnak (mely a „Musicalisch Hand-Buch der Geistlichen Melodien, Hamburg, 1690“ című gyűjteményből lett ismeretessé) az egyik utánzata; a másik utánzata a „Ki tudja, mily közel végórám“ kezdetű dallam (Kkv 141). „Jehova, csak Neked éneklek“ az általánosan használt dallamaink közűi a legnagyobb hangterjedelmű; 11 lépcsőre terjeszkedik, C-dúros és a szöveg jambusi lejtéséhez képest felütéses. Hamar Gyula, Mit tegyünk az egyházi zene színvonalának emelésére? Elefánty kartársnak a „kántorképzésről“ megirt cikke juttatja eszembe az 1927-ben Szt-Gotthárdon tartott fanítóegyesületi gyűlésen felolvasott dolgozatomat. Fenti kérdéshez Hamar Gyula igazgató ur szakszerű és sokoldalú hozzászólása után talán nem is volna helyén való többet mondani, ha mégis közzéteszem dolgozatomat főképpen annak dokumentálására teszem, hogy többen érezzük gyengeségünket és a helyzet tarthatatlanságának tudatában vagyunk. íme a dolgozat némi kihagyásokkal. Luther szerint a zene Isten ajándéka, tehát az egyházi zene kiváltképpen az. E drága kincsnek ápolása ránk kántortanítókra van bízva. Aki közülünk ezt nem cselekszi az hasonló a hűtlen szolgához, aki a kapott talentomot elásta. Szándékom az egyházi zene mai állapotának feltárása. Ha őszinték akarunk lenni önma-