Evangélikus Népiskola, 1928

1928 / 6. szám - Kühn János: Mit tegyünk az egyházi zene szinvonalának emelésére?

176 atyánk átdolgozásának tekintik, mivel Sz. Molnár verses Miatyánk- jának versmértéke s dallama azonos Lutherével. A Luther-féle ver­ses Miatyánk 9 strófából, ellenben a Sz. Molnár-féle (református) ének 18 versszakból áll. A szöveget az Ékv számára Zábrák Dénes soproni lelkész dolgozta át. A dallam Koch E. szerint („Geschichte des Kirchenliedes“) a szöveggel együtt legelőször 1537-beni jelent meg Straszburgban. A Kkv is ezt az évszámot közli. Nem bizonyos, hogy Luther maga al­kotta-e, vagy valamely akkortájt ismeretes dallamból alakította-e az előírt dallamot. A dallam dóriai hangnemű, 10 hanglépcsőre ter­jeszkedik s a szöveg jambusi lejtéséhez képest felütéses. 10. Jehova, csak Neked éneklek (Ékv 11. Kkv 151). A dicsére­tek közé tartozik. Szövegének szerzője Crasselius Bertalan (1667— 1724) düsseldorfi lelkész, Francke Hermann Ágostnak tanítványa. A szöveg a dallammal együtt az 1704. évi hallei énekeskönyvben (Jo­hann Anastasius Freylinghausen „Geistreiches Gesangbuch, Halle, 1704“) jelent meg. Freylinghausen (1670—1739) Franckenak veje és a hallei intézetek vezetésében utóda volt, A pietisták énekeit ő gyűjtötte össze. A Freylinghausen-féle hallei énekeskönyv szóbanforgó dallama egy 17. századbeli dallamnak (mely a „Musicalisch Hand-Buch der Geistlichen Melodien, Hamburg, 1690“ című gyűjteményből lett is­meretessé) az egyik utánzata; a másik utánzata a „Ki tudja, mily közel végórám“ kezdetű dallam (Kkv 141). „Jehova, csak Neked éneklek“ az általánosan használt dallamaink közűi a legnagyobb hangterjedelmű; 11 lépcsőre terjeszkedik, C-dúros és a szöveg jam­busi lejtéséhez képest felütéses. Hamar Gyula, Mit tegyünk az egyházi zene színvonalá­nak emelésére? Elefánty kartársnak a „kántorképzésről“ megirt cikke juttatja eszembe az 1927-ben Szt-Gotthárdon tartott fanítóegyesületi gyű­lésen felolvasott dolgozatomat. Fenti kérdéshez Hamar Gyula igazgató ur szakszerű és sok­oldalú hozzászólása után talán nem is volna helyén való többet mondani, ha mégis közzéteszem dolgozatomat főképpen annak dokumentálására teszem, hogy többen érezzük gyengeségünket és a helyzet tarthatatlanságának tudatában vagyunk. íme a dol­gozat némi kihagyásokkal. Luther szerint a zene Isten ajándéka, tehát az egyházi zene kiváltképpen az. E drága kincsnek ápolása ránk kántortanítókra van bízva. Aki közülünk ezt nem cselekszi az hasonló a hűtlen szolgához, aki a kapott talentomot elásta. Szándékom az egyházi zene mai állapotának feltárása. Ha őszinték akarunk lenni önma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom