Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 6. szám - Hamar Gyula: Az ág. hitv. ev. népiskolákban tanítandó egyházi énekek
174 lezve, de ugyanez a dallam egy 1690. évi énekeskönyvben (Crüger: „Praxix Pietatis“ — lásd I. oszt. 5. sz.) „J. H.“ (Jakob Hintze) jelzéssel újra feltűnik s azóta a Gerhardt-féle szöveggel együtt egyházi énekként terjedt el, Hintze Jakab (1622—1702) városi zenész volt Berlinben. A Hintze-féle dallam a Kkvben némi módosítással tűnik elénk; c-mollos, 10 hanglépcsőre terjed s a szöveg jambusi és tro- cheusi (vegyes) lejtéséhez képest általában felütéses, csak a 2. és 4. sora leütéses. 7. Az Úr gondot visel (Ékv 371. Kkv 257). Istenben való bizodalmát kifejező énekeink közé tartozik. Szövegének szerzője Stockmann Ernő (1634—1712) allstedti (Weimar) egyháztanácsos. Az eredeti német szöveg („Gott der wirds wohl machen, dem ich alle Sachen allzeit heimgestellt, , .") nem nagyon terjedt el; a mai német nevezetesebb énekeskönyvek közűi csak a bajor énekeskönyvben van meg. Magyar fordítása már a Zengedező Mennyei Kar című énekeskönyvünkben jelent meg; az Ékv számára Zábrák Dénes soproni lelkész dolgozta át. Dallamát (eredetileg d-moll) Crüger János szerezte (1. I. oszt. 5. sz.) és legelőször Crügernek „Geistliche Kirchenmelodien Leipzig, 1649“ című művében jelent meg „Jesu, meine Freude (Jézus, életemnek) cím alatt, mely szövegnek költője Franck János (lásd IV. oszt. 7). A Kkvben lévő 258. számú Esz-dúros dallam a szóbanforgó dallamnak Badenben 1715 táján keletkezett párhuzamos dallama. A Kkv 257. számú dallama (melyet a tanterv előír) c-mollos, 10 hanglépcsőre terjed és a trocheusi szöveg lejtéséhez képest leütéses. 8, Dicséret, tisztesség legyen (dallama: Eljött hozzánk az üdvösség. Ékv 9. Kkv 178. A dicséretek közé tartozik. Szövegének szerzője Schütz Jakab (1640—1690) frankfurti birodalmi jogtanácsos. A szöveg magyar fordítása már a Zengedező Mennyei Kar című énekeskönyvünkben is megjelent; az Ékv számára Payr Sándor, a soproni ev. theol. fakultás tanára dolgozta át. A szöveg dallamáúl a Kkv 181-dik (Bizony meglészen az idő), 182-dik (Dicsőség mennyben Istennek), vagy a 178-dik számú dallamát (Eljött hozzánk az üdvösség) szokták előírni. „Eljött hozzánk az üdvösség“ (Ékv 350.) szövegének szerzője Speratus Pál (1484— 1551); evangélikus hite miatt sokat kellett szenvednie. Luther ajánlatára Speratus 1525-ben Albert herceg udvari prédikátora lett Königsbergben s Pomerániában a reformációnak ő volt a terjesztője. Mint pomerániai püspök halt meg. Speratus éneke az 1524. évi Enchiridionban (1. V. oszt. 4. sz.) jelent meg, sőt előzőleg már 1523- ban külön nyomtatott lap révén terjedt el s lett ismeretessé Witten- bergben. Alig van több olyan énekünk, mely annyira hitvallásszerü, mint ez az énekünk. Ezt az éneket a reformáció korában nagy lelkesedéssel és áldással énekelték s hatása alatt nem egy ember tért az evangélikus hitre! Ezt az éneket már legrégibb magyar evangélikus énekeskönyveinkben is megtaláljuk; az Ékv számára Zábrák Dénes soproni lelkész dolgozta át.
