Evangélikus Népiskola, 1928

1928 / 6. szám - Hamar Gyula: Az ág. hitv. ev. népiskolákban tanítandó egyházi énekek

173

4. Népek hatalmas Istene (dallama: Vigyázzatok, azt kiáltják). Ékv 501. Kkv 285. Nemzeti ünnepre szánt egyházi énekünk. Szövegének szerzője Téthi Karsay Sándor (1814—1902) dunántúli ág. h. ev. püspök. Karsay énekei közül az Ékvben még két ének található; az egyik ,,Felvirradt újra ünnepünk“ kezdetű reformáció-ünnepi ének (Ékv 270) és a másik ,,Ébredjetek fel, halljátok“ kezdetű gyámintézeti énekünk (Ékv 274). Karsay számos vallásos költeményt írt és fordított kivált a Gerock-féle énekekből s ezek legnagyobbrészt hazai protestáns lapjainkban jelentek meg,

„Vigyázzatok, azt kiáltják“ szövegének szerzője Nicolai Fülöp hamburgi lelkész (1. IV. oszt. 5.) s valószínűleg a dallamáé is. Mind a szöveg, mind a dallam 1599-ben jelent meg Nicolainak egyik művében) („Frewden Spiegel desz ewigen Lebens . . . durch Phil. Nicolai . . . Frankfurt am Main durch J. Spies“). Hazai evangélikus énekeskönyveinkben a Nicolai-féle szöveg fordítása és az előírt dallam régóta szerepel. „Vigyázzatok, azt kiáltják“ szövegét az Ékv számára (588. sz.) Sántha Károly sárszentlőrinci lelkész dolgozta át. Az előírt dallam egyik leghatalmasabb dallamunk; a Kkvben C-dúros, 10 hanglépcsőre terjeszkedik s a szöveg trocheusi és jambusi (vegyes) lejtéséhez képest az 1„ 4. és 9. sor leütéses, a 2—3., 5—8. és 10—12. sor felütéses.

5. Hogyne dicsérném az Istent (Ékv 7 Kkv 271). A dicséretek közé tartozik. Szövegének szerzője Gerhardt Pál (1. III. oszt. 5). A szöveg, mely Gerhardt legszebb költeményei közé tartozik, először 1659-ben jelent meg (Dr. Heinrich Müller: Seelenmusik. Rostock, 1659). A strófák eredeti refrainje: „Alles Ding währt seine Zeit, Gottes Lieb in Ewigkeit“; ennek bibliai vonatkozását lásd Préd. 3.,

1—14. és Zsolt. 136, 1. A szöveget az Ékv számára Zábrák Dénes soproni lelkész dolgozta át a régebbi magyar fordítás alapján,

A dallamot Schop János (szül. 1590 táján, megh, 1665) hamburgi városi karmester szerezte, aki a maga korában nagyhírű zeneszerző és hegedűművész volt. A dallam legelőször 1641-ben! jelent meg Rist János wedeli (Hamburg közelében) lelkésznek egy énekgyűjteményében („Himmlische Lieder“), mely 50 éneket foglal magában s ezeknek szövegköltője Rist, dallamköltője Schop, aki Ristnek egy húsvéti énekére („Lasset uns den Herren preisen“) szerezte a szóban- forgó dallamot. E dallam a Kkvben (271, sz.) c-mollos, 10 hanglépcsőre terjed s a szöveg trocheusi méretéhez képest leütéses.

6. Légy csendes szívvel, légy békével (Ékv 374. Kkv 188). Istenben való bizodalmát kifejező énekeink közé tartozik. Szövegének szerzője Gerhardt Pál (1, III. oszt. 5. sz.). A szöveg legelőször Ger- hardtnak „Geistliche Andacht“ című művében jelent meg 1666-ban Berlinben. Az eredetileg 15 strófás ének a Zengedezőben szintén megtalálható 15 strófás fordításban, azonban az Ékvben már csak 9 versszakos; ennek átdolgozója Zábrák Dénes soproni lelkész.

A dallamra vonatkozó legrégibb kútfő az 1686. évi lüneburgi énekeskönyv („Vollständiges Lüneburgisches Gesangbuch. Lüneburg, J. Stern, 1686“), melyben a dallamszerző neve még ugyan nincs je-