Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 5. szám - Hamar Gyula: Az ág. hitv. ev. népiskolákban tanítandó egyházi énekek
150 lein . . . Gedruckt zu Erffordt zcum Schwartzenn Hornn . . ) Ezeket az énekes kézikönyveket, melyeknek 25 éneke közül 18 volt Lutheré, élelmes erfurti könyvnyomtatók adták ki Luther tudta nélkül. Hazánkban ez az ének 1654 óta terjedt el; a fordítását — Payr Sándor soproni egyetemi tanár szerint — valószínűleg Regius Király Jakab rozsnyói evangélikus lelkész (megh. 1650-ben) végezte. E fordítás egyik legkedveltebb énekévé lett a hazai két protestáns egyháznak. A fordítás versmértéke a Luther-féle szöveg versmértékével egyező. Hazánkban az eredeti nehézkes dallamtól eltérően igen szép eredeti magyar dallam keletkezett. E magyar dallamra vonatkozólag még nem találtak a 18. század előtti időkből származó nyomtatványt; a legrégibb ismert forrásművek (pld. az 1778. évi debreceni református énekeskönyv) csak 18. századbeli kiadványok. A dallam szerzője ismeretlent A dallam a Kkvben d-mollos, 8 hanglépcsőre terjeszkedik és leütéses. 5. Az éj ím érkezik (Ékv 88. Kkv 103). Esti ének. Szövegének szerzője Ziegler Gáspár wittenbergi jogtanár, aki 1648-ban ,,Jesuslieder“ címen adta ki vallásos költeményeit. A szóbanforgó szöveg a magyar evangélikus egyházban már régóta használatos. Az Ékv számára Sántha Károly sárszentlőrinci lelkész dolgozta át, Dallama eredetileg más volt, mint amilyennek ma énekeljük. E nálunk használatos dallamot a Skultéti-féle korálkönyvből (,,Melo- dytura aneb Partytura, Brünn, 1798“) ismerjük. A Kkvben F-dúros, 9 hanglépcsöre terjeszkedik s a szöveg jambusi lejtéséhez képest felütéses. 6. Mind jó, amit Isten tészen (Ékv 376. Kkv 225). Vigasztaló énekeink közé tartozik. Szövegének szerzője Rodigast Sámuel (1649—1708) berlini gimnáziumi rektor, ki ezt az éneket 1674-ben írta egy nagybeteg barátjának, Gastorius Severus jénai kántornak vigasztalására. A régebbi magyar fordítások s az eredeti szöveg alapján az Ékv számára Zábrák Dénes soproni lelkész dolgozta át. A dallam egyik legszebb egyházi dallamunk. Szerzője nem állapítható meg teljes bizonyossággal. A dallamot némelyek Gastorius- nak tulajdonítják, aki állítólag még 1675-ben mint nagybeteg zenésí- tette meg barátjának, Rodigastnak költeményét. Mások szerint a dallam szerzője Pachelbel János nürnbergi híres orgonista (1653— 1706), a 17. század második felének legnagyobb orgonaművésze, akinek a szóbanforgó dallam volt a legkedvesebb dallama, melyet koncertszerűén feldolgozott. E dallam egyébként először az 1690. évi nürnbergi énekeskönyvben jelent meg, A Kkvben F-dúros, 9 hanglépcsőre terjed s a szöveg jambusi lejtéséhez képest felütéses. 7. Mint a szép hűvös patakra (Ékv 356. Kkv 227). A szöveg a 42. zsoltár feldolgozása. I. Ferenc francia király (1515—1547) idejéig*1 annYira elterjedtek Franciaországban Marót Clément költőnek különféle francia népdallam szerint énekelt zsoltárfordításai, hogy p d. még az akkori francia trónörökös (a későbbi II. Henrik) is kedvenc zsoltáraként szokta énekelni a 42, zsoltárt, mely a dallamával
