Evangélikus Népiskola, 1928

1928 / 5. szám - Hamar Gyula: Az ág. hitv. ev. népiskolákban tanítandó egyházi énekek

148

hogy nem az iskolai bizonyítvány — a jelesek és kitűnők — mértéke a tehetségnek, a képességnek és tudományszomjnak. Az iskola legtöbb esetben csak az emlékezőtehetséget bírálja el és a szorgalmat. Gyakran a rossz tanulóból is kiváló és értékes ember válhat, azért a haladásban ilyeneket meggátolni és a tova- haladást a jeles osztályozásokat magában foglaló bizonyítványokra alapítani, helytelen. Másképp kellene az iskolának az értéket kutatni, amiben az önképzőkör siethet az iskola segítségére. Nagyon fontos az is, hogy a terhelt és gyenge idegzetű gyermekek — kik legtöbbször fínomlelkűletü és éleseszű érzékeny gyermekek — különös elbánásban részesüljenek.

S ezzel befezzük a filozófia és paedagogia lényeges vonásairól írt szerény dolgozatunkat.

Az ág. hitv. ev. népiskolákban tanítandó egyházi énekek.

V. osztály.

1. Istentől el nem állok (Ékv 367. Kkv 206). Istenben való bizodalmát kifejező énekeink közé tartozik. Szövegének szerzője Helm- bold Lajos (1. II. oszt. 6. sz.). A szöveg keletkezésének ideje 1563; alapígéje a 73. zsoltár 23. verse. A szöveg költőjéül sokáig Luthert, azután Hermann Miklóst (1. II. oszt. 1. sz.) tekintették. A szöveg fordítása már legrégibb magyar énekeskönyveinkben is megtalálható; az Ékv számára Zábrák Dénes soproni lelkész dolgozta fel az eredetileg 9 versszakot 6 versszakban.

A dallam régi német népének dallamából származik s már egy 1572. évi dalgyűjteményben megtalálható (,,Christliche und Tröstliche Tischgesenge mit Vier Stimmen . . . Durch Joachimum Magde- burgium, Gardelebensen, Gedruckt zu Erffurdt . . . 1572“). Azonban valószínű, hogy ez a dallam már a 16. század elején ismeretes volt és éppen ezért maga Helmbold választhatta énekszövege számára ezt az akkortájt nagyon ismeretes világi dallamot, mely Helmbold énekszövege révén lassanként egyházi dallammá lett. A Kkvben g-mollos, 8 hanglépcsőre terjed s a szöveg jambusi lejtéséhez képest felütéses.

2. Krisztus Urunknak áldott születésén (Ékv 135. Kkv 68). Magyar eredetű karácsonyi ének. Szövegének szerzője Péczeli Király Imre református lelkész (szül. Pécseién, Zala m.). 1609-ben a heidel- bergi egyetemen tanult, azt megelőzőleg három évig, majd 1611-ben ismét Komáromban működött mint iskola-igazgató, 1615-ben komáromi lelkész, később egyúttal alesperes volt. 1624-ben Érsekújvárra ment lelkésznek és a komjáti egyházmegye csakhamar esperesévé választotta. 1635-ben még Érsekújváron működött. Himnológiai szempontból nevezetes munkája: „Catechismus, az az: A Kérész-