Evangélikus Népiskola, 1927
1927 / 2. szám - A tanítók akadémiai kiképzése a jénai egyetemen
21 vizsgát. A jelöltnek ilyenkor mind a két főszakmából Írásbeli vizsga- dolgozatot is kell bemutatnia. Bizonyos tudományos szakoknak alapos tanulmányozása a neveléstudománynak továbbfejlődése szempontjából is kívánatos. Gondolkozni és kutatni a „studiózus“ bizonyára megtanul főszakának tanulmányozása folyamán is. Minden külön irányítás nélkül is megismerheti ezen a réven a történelmi methodust, az interpretáció módszereit, a kritikát, az értelmezést, a statisztika methodusaít, a kutatva eszközölt gyűjtésnek mikéntjét. Ahogy a philosophia habílítansának legalább még egy szakban, — teszem mathematikában vagy phílológiában — otthonosságra kell szert tennie, — ép úgy kell a neveléstudomány hallgatójának is egy- egy szabadon választott szakma által belső gazdagodásra törekednie, hogy azután valóban kutató és módszeresen kiképzett munkatársa lehessen a neveléstudománynak is. Még fontosabb azonban az, hogy olyan tudományos ágnak a beható tanulmányozása, amelyre hajlama készteti, amely voltaképen egy ellenállhatatlan, belső továbbművelődési szükségérzetnek folyamánya- ként jelentkezik: kihat a lény fejlődésére és az egyéniség, a személyiség kialakulására is. A hallgató lényének kíművelődése által egy önmagán tapasztalt és tudatosan átérzett hézagot tölt ki. S ha a nép egyetemének jövendő tanítóságát arra képessé tesszük, hogy a hézagokat kitölthesse és szakszerű iskolázottságával egész életén át valóban értékes, úgy emberileg, mint személyileg egyaránt jelentékeny tevékenységet fejthessen ki: akkor ezzel a köz javát mozdítjuk elő! Hogy a szaktudománynak is csak előnyére válik, ha munkatársainak köre tágul, az csak természetes. A néptanítóknak szaktudományos kiképzése ellen azért nem is az egyetemi tanárok kardoskodnak, mert ezek inkább támogatják, — hanem azok a körök, melyek a konkurenciától félnek. Nyilván ez a félelem szülte azokban a gáncs alantjáró gondolatát is. A philosophiai és psychologíai szakokra öt négyórás (tehát 20) előadás van kitűzve, tehát több, mint amennyit a philologus „melléktárgyára“ fordíthat. Azért az egyetemnek egyik instánciáján sem vonták kétségbe, hogy az idő jelzett tudományos tárgyak előadására elegendő nem volna. Itt tekintetbe kell venni azt is, hogy a hallgatót saját hajlama vitte tárgyának választására s úgyszólván a középiskola padjairól hozta már az érdeklődést magával tárgya iránt az egyetemre. Hogy e tekintetben miféle követelmények támaszthatók a vizsgázóval szemben, az még csak a jövő évi tapasztalatok alapján állapítható meg. Az eddig említettekkel párhuzamosan, már az első szemesztertől kezdve folyik az általános kiképzés is. Ez mindenféle iskolai technikára terjeszkedik ki, és pedig úgy, hogy a művészi kiképzésnek legalább is két, a famunkának két, az osztálytechnikának egy, a könyv- kötészetnek egy és a falitechnikának is egy szemeszter jusson. Ezen tanfolyamok látogatása kötelező. Nagy súlyt helyez az egyetem a
