Evangélikus Népiskola, 1927
1927 / 11. szám - Egyesületi élet
175 iránt lerótt kegyeleti adónak bemutatása s a vendégek üdvözlése és Kapi Béla püspök úrnak klasszikusan szép viszontválasza után, következett elnöknek nagy koncepciójú évi jelentése. Ebben megemlékezett küzdelmeinkről, a sérelmeink eltüntetése céljából megindított összes mozgalmainkról, az egyházunkhoz való jogviszonynak rendezésének szükségességéről, terveinkről, szóval nemcsak a múlt eseményeiről számolt be, hanem gazdag pro- grammoí is terjesztett a közgyűlés elé. Nyomában megindult a diszkusszió, mely sok fontos határozatot érlelt meg. Kiragadunk ezekből néhányat! Az egyházkerületi tanítóság végleg állást foglal az üdülőház létesítése mellett. Befizeti két éven át havi járulékait. Lemond a könyvárusításból befolyó százalékokról az üdülőház javára. Kéri az egyházkerületi hatóságot, hogy műsoros Tanítók Napját engedélyezzen az összes iskolákban, melynek jövedelme csak jóléti intézményeinkre legyen fordítható. Felkéri az összes egyházközségeket anyagi támogatásra. Belső kölcsönnek felvételét határozza el. Kibocsát e célból 1000 darab 50 pengős részjegyet. Mindezek a határozatok egyértelmű akarattal és lelkes hangulatban hozattak meg. A tárgysorozatnak kiemelkedő pontját képezte Somogyi Béla, körmendi igazgató-tanítónak szabad előadása: „Tankönyvbirálati szempontok a Kapi-Papp Olvasó- és Tankönyvek uj tanterv szerinti átdolgozásánál“ cimen. Éles logikával, érveinek ügyes csoportosításával támasztotta alá mondani valóit és pártatlanságával, szaktudásával, ismereteinek mélységével nemcsak meggyőzte, hanem meg is hódította hallgatóságát. A pénztáros jelentése és javaslatai után, a mindvégig magas szinten mozgó gyűlés, a magyar „Hiszekegy“ eléneklése után véget ért. K. J. 4. A Pestmegyei Felső Egyházmegyei Evang Tanítóegyesület 1927. évi közgyűlését augusztus 15-én tartottuk meg Foton. Megnyitójában Perényi Rezső elnökünk minden szava nemes szívének, költői lelkének mélyéből fakadt. A nagy gonddal felépített megnyitó sok melegséget árasztó szavai után elnök a megjelent vedégeket üdvözölte. Blatnitzky Pál főesperes válaszában örömmel hallottuk a a hivatalos megállapítást, miszerint a lelkész és tanító munkája annyira összeforr, hogy e kettős munkakört evang. egyházunk életében egymástól szétválasztani nem lehet. Öröménék ad kifejezést a felett, hogy az evang. tanítóságot hivatása teljes magaslatán láthatja. Uhrin Károlyt és Darida Károlyt is közénk hozta a messze távolból fáradtságot nem ismerő önfeláldozó készségük, evangyélmi szeretetiik. Lelkes ovációval ünnepeltük őket. Uhrin az ideálizmust ecsetelte, mely az evang. tanítót mindig oly erősen jellemzi. Szólt arról az egyházhoz való ragaszkodásról, mely állandóan megnyilatkozik ott, ahol evang. tanítók gyüle