Evangélikus Népiskola, 1926
1926 / 4. szám - Koller István: Komjáthy Jenő
60 fölényünket. A külföldi iskoláztatási rendszerekkel szemben e reform talán szokatlan volna, de kivételes helyzetünkben rajtunk éppen csak ilyen rendkívüli megoldás segíthet. E reform éleszti azt a reményt is, hogy idővel az egyesek és a nemzet gazdálkodásának belterjesebbé tétele által mintegy természetes szükségszerűséggel emelkednék ki a földből a nyolc osztályú elemi iskola is. Az intenzívebb népiskoláztatás ellenzői azt hirdetik, hogy tíz év múlva is korai nálunk még a nyolc osztályú elemi iskola s hogy a tanulás csak út az uraskodás feíé. Akik a haladásnak esküdt ellenségei, persze fáznak minden újítástól, minden javítástól és reformtól. Önös céljaikon kívül, más nem vezérli őket. Azonban el fog felettük haladni a rohanó idő és meg fog valósulni mindaz, amit a nemzet érdeke kíván. Diadalmasan tör majd előre a tökéletesebb, a magasabb műveltség vágya és az ki fogja váltani mindazokat az erényeket népünkből, melyek szükségesek a kultúr- fölénv megszerzéséhez. És a tanulás, a kultiválás nem lesz más, mint az elraktározott szellemi erők gazdaságos kihasználása és fundámentum, melyen a magyarság jövője felépülhet. Ezen reformhoz, mint láttuk, nem kell sem több tanító, sem több épület, csak egy kis jóakarat és lelkesedés. — Gondolkodjunk egy kissé felette! Igazi faj szeretet vezet, midőn- ezen eszmét felvetjük. Hátha egy-egy téglát hordunk ezzel is ahhoz a dicső épülethez, melyet a hazaszeretet nemzetének emelni óhajt! N. J. Komjáthy Jenő. Irta: Koller István, áll. polg. isk. tanár (Sopron).*) Az emberi lélek legmélyebb gyökerében rejlik úgy a filozófiai kérdéseken való elmélkedés, mint a művészi alkotás; költészeti, festészeti, építészeti alkotásokban való gyönyörködés és a törekvés ilyeneket létrehozni. Nemcsak a biológiai szükségletek kielégítése, hanem a művészet is, valamint a tudomány és az erkölcs a szerves létezés egyformán fontos hajtása. Nélkülök nem teljes az élet. Ha pedig az összes szaktudományi kérdések megoldva lennének már, még mindig maradnának oly kérdések, amelyek megoldásra várnának. Ilyen: az igazság természete. Miért törekszünk az igazság felé? iMiért akarjuk az igazat megismerni? Mit lehet és mit nem lehet megismerni? Miért tartjuk ezt vagy azt igazságnak, mást ismét nem? Itt van az u. n. ismeretelmélet és igazságelmélet (logika) csírája. Azután miért érezzük kötelességünknek az igazság felé törekedni? Azt megismerni? Kikutatni? Ez a kérdés az ethikai kutatásokat tartja szükségesnek (Pauler). Vannak azután a tudományban közös fogalmak: szubsztáncia, ok, *) Előadta szerző a soproni Frankenburg Kör febr. 2L.-én tartott matinéján.
