Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 9. szám - Krug Lajos: Meghivó - Graf Samu: Közoktatásügyünk reformja
132 senygés folyik a népnevelés, ill, közoktatás terén, mindezen intézkedések sokkal jelentéktelenebbek, semhogy a népek ezen versenyében résztvehetnénk, vagy pláne ezen népekkel lépést tartsunk. Mindenekelőtt népoktatási célokra sokkal nagyobb összegeket kellene felvenni a büdzsébe. A hitfelekezetektől a mai viszonyok mellett nem várhatunk semmit, a mostani terheket sem bírják, nemhogy újakat vehetnének magukra. Ezeket az iskolákat az állam évi 11 millió aranykoronával támogatja; saját népiskoláira, ahová a tankötelesek 22 százaléka jár, az állam nem egészen 8^ milliót költ. Népoktatási célokra összevissza 21,000.000 aranykorona van felvéve a költségvetésbe, vagyis körülbelül 320 milliárd papirkorona. Ez ugyan nagy számnak látszik, de mindjárt összezsugorodik, ha hozzáteszem, hogy Bécs városa ugyanezen célra egymaga ugyan- a n y i t áldoz. Már ez az egy példa mutatja, hogy az államnak népnevelési célokra fordított hozzájárulása, amelyben tehát bennfoglal- tatik az összes állami népiskolák személyi és dologi kiadása, új iskolák felállítása, iskolán kívüli népoktatás, analfabéták oktatása, a felekezeti iskoláknak nyújtott személyi és dologi segély, aránylag csekély összeg, hiszen — mint fentebb említettem — csak a bécsi népnevelési intézmények ugyanannyiba kerülnek. Hogy tehát ilyen elégtelen anyagi eszközökkel népoktatásunkat emelni nem lehet és még a legszükségesebb beruházásokra sem elegendők, azt beismeri maga a miniszter ur is, midőn kijelenti, hogy csak a túlzsúfoltság megszüntetésére és az analfabéták felszívására szükséges iskolák felépítésére 60—70 millió aranykoronára volna szükség. Ez tehát háromszor annyi, mint a népoktatási célokra előirányzott teljes összeg. Ezen fontos kérdés megoldására a miniszter urnák állítólag már meg is van a terve. És mi tanítók hisszük, hogy a nemzetgyűlés megadja a miniszter urnák ehhez a szükséges anyagi eszközöket. Ha aztán majd felépül a túlzsúfoltság és analfabetizmus megszüntetésére szükséges 3500 új iskola, népoktatásügyünk megreformálásához megteremtettük az alapot. Ezzel karöltve járuljon aztán az 1921. évi XXX. t.-c. szigorú végrehajtása. Elsősorban rövid határidőn belül szoríttassanak a polgári hatóságok a tankötelesek törzskönyvének felfektetésére és rendes vezetésére. Jól tudjuk, hogy ennek a törvénynek még nem tettek eleget mindenhol és vannak nagymultú kultúrvárosok, amelyeknek még nincs törzskönyvük. Enélkül pedig bajosan megállapítható az, hogy minden tanköteles gyermek beíratkozott-e vagy nem. Ha ez keresztül lesz vive, ki fog tűnni, hogy több iskolakerülő van, mint amennyi hivatalosan fel van tüntetve és csak akkor lehet ezeket az iskolábajárásra kényszeríteni. . ^a a most tárgyalt két előfeltétel, t. i. kellő számú iskola és az iskoláztatási törvény szigorú végrehajtása, megvan, beszélhetünk azon intézkedésekről, ill. tervekről, amelyek alkalmasak arra, hogy a népoktatást intenzivebbé, eredményesebbé, illetve korszerűbbé tegyük.
