Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 7-8. szám - Látogatás Nyíregyházán
127 Kemény Péter üdvözlő beszéde báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelőhöz: Méltóságos Uram! Kedves Vendégeink! A Mindenható jóvoltából kedves ünnepünk van ma, amikor egyházegyetemünk világi fejét, egyházkerületünk, egyházegyetemünk vezetőit itt közöttünk látni szerencsések vagyunk. E látogatás boldoggá tesz bennünket, és mi úgy érezzük, hogy ma mi vagyunk az Urnák választott népe. De azt is érezzük, hogy Méltóságod nem egyedül jött, de magával hozta egy ősrégi evangélikus család hagyományos hithűségét, mely bennünket is egyházunkhoz való törhetetlen ragaszkodásra késztet. Magával hozta a krisztusi szeretetet és mindazon keresztyéni erényeket, melyek csak az igaz evangélikust ékesíthetik s amelyekben magát gyakorolni az én egyszerű népem sohase késlekedik. De amikor Méltóságodat népem nevében üdvözölni szerencsés lehettem, ismerve az iskola és az evangélikus tanítóság iránti igaz atyai szeretetét, megszólal bennem a tanító is, hogy mint egyház- kerületünk tánítóegyesületének egyik evezője, kérjem Méltóságodat, hogy a tanítóság kisded csónakját az egyház biztos járású, kipróbált hajójához mind szorosabban kötni engedtessék meg. Egyházunk egyik tradicionális főerőssége iskoláiban rejlik. Lelki közösségünk ezen erősségét és az ezen erősségben küzdő magyar evangélikus tanítóságot kérem én Méltóságod jóakaratú, atyai pártfogásába. v Bár számunk Trianon óta megfogyott, de erőnket megtízszerezi munkakedvünk, melynek határát az ábécé 24 betűje, az iskola négy fala nem képezi. Mi ismerve anyaszentegyházunk mostani nehéz helyzetét, nagyobb részt kérünk az egyházépítő munkából. — A lel- készkedő papsággal a Nyíregyházán ős idők óta hagyományos egyetértéssel dolgozni kivánunk az evangélikus öntudat kiépítésén, a hittestvéri érzés és cselekvő hitélet fejlesztésén, egyházunk boldogulásán. E hármas cél lebeg szemünk előtt, e hármas célért minél eredményesebben küzdeni leghőbb vágyunk, e hármas fogadalmat teszem a magyar evangélikus tanítóság egyik tényezőjének, a tiszai ág. h. ev. egyházkerület tanítóságának nevében, amikor Méltóságodat a tanítóság nevében is üdvözölni szerencsés lehettem. Isten hozta Méltóságodat az én hangyaszorgalmú, egyházszerető népem közé, Isten vezérelte iskolámhoz, melyet fanatikus hittel egyházunk egyik bástyájának tartok. Hozsánna! Áldott, aki jött az Urnák nevében! — Amen,
