Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 7-8. szám - Somogyi Béla: Iskolalátogatási tapasztalatok
12B több szemléltető eszköz hiányát, a tanteremben egészségügyi fogyatkozásokat állapított meg s közölt az iskolaszék elnökével és az esperessel. Ez esetben az esperes csak azt következtethette, hogy a bizottság felületesen végezte munkáját. Az iskolalátogatási kérdőpontokat az 1924. egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyve mellékletként közli. A következőkben ismertetem — a kizárólag statisztikai vonatkozású pontok mellőzésével — a B) alatti pontokat s beszámolok ezen kérdőpontok alapján teljesített iskolalátogatásaink során négy esztendőn át szerzett tapasztalataimról. A tanító neve után kérdi a jelentés pontja a tanév kezdetét. Amíg az űj iskolatörvény egységesen szept. 1-ében nem állapította meg a tanév kezdetét, megtörtént, hogy egyes iskolák szept. 15-én, mások okt. 1-én, vagy később kezdték meg a tanítást. Egyes esetekben azt hozták fel kifogásképen, hogy csak szept. 10—12-e körül takarították ki a tantermet; másutt régi rossz szokásként addig nem kezdték meg különösen a felsőbb osztályokban a munkát, amíg a krumplit ki nem szedték, az őrzést abba nem hagyták stb. Ilyen okokat mentségül nem fogadtunk el, a kizárólag rossz szokáson, maradi- ságon múló komolyabb ok nélküli késedelmet kifogásoltuk. Ezzel szemben a tanévet pontosan kezdő iskolák buzgalmát az egyház- megyei közgyűlés határozata dicséretes például állította a többi iskolák elé és így elértük azt, hogy azon iskolák kivételével, amelyek a tanév megrövidítésére esetleg engedélyt kaptak, mindenhol pontosan kezdődik a tanév. Hogy ez mit jelent a rendszeres iskolai munka szempontjából, nem szükséges bővebben kifejteni. Az a kérdöpont, hogy vannak-e megfelelő naplók, szinte feleslegesnek látszik, annyira elemi követelménye az iskolai rendtartásnak az összes előírt naplók használata. Az a kérdés azonban, hogy a naplók pontosan vezettetnek-e, már nem fölösleges. A pontosan vezetett naplóból megállapítható, hogy milyen volt azt iskoláztatás, voltak-e tömeges mulasztások, történt-e igazolatlan mulasztás miatt büntetés. Itt különösen az űj iskolatörvény életbelépte előtt sokszor hallottunk panaszokat arra, hogy a hatóságok nem teljesítik törvényszabta kötelességeiket a mulasztások büntetései körül. Ilyen esetben a bizottság feladata közbelépni s utána járni a nemtörődömség megszüntetésének, hogy a tanító nehéz helyzetét az iskoláztatás biztosítása körül megkönnyíteni segítse. Annál a pontnál, hogy föl van-e szerelve az iskola a törvényben előírt tanszerekkel, szemléltető képekkel és bútorokkal, igen fontos hivatása a bizottságnak az, hogy a hiányos felszerelésű iskolák számát mindinkább eltüntesse. Evégből ott, ahol mintaszerű a felszerelés, az örvendetes tényt emelje ki a jelentésben; ahol pl. szép tanszergyűjteményt, értékes állat- vagy ásványgyűjteményt talál, vagy valami különleges szemléltető eszközt, azokat ajánlja más iskoláknak is, hogy így mindinkább emelkedjék a kitünően felszerelt iskolák száma. Minden tanító boldog lenne, ha kitünően felszerelt iskolája