Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 3. szám - Koller István: A modern philosophia és paedagogia állása
37 Vannak egyéniségek, akiknél e kérdések — a lét végső kérdései — lelkiismereti kérdések; életük legfontosabb kérdései. Az ily egyéniségek számára szenvedés az élet, ha a kor mostoha volta nem engedi meg lelkűk teljes megnyilatkozását. A nagy gondolkodók legtöbbje szenvedett koruk korlátoltsága következtében, amelynél fogva nemcsak gondolataikat, de őket is üldözték: Copernicus, Galilei, Descartes, Spinoza élete világosan mutatják ezlt, de a gondolataik későbbi győzelme tanúsítja egyúttal azt is, hogy az igazságot nem lehet elnyomni, az a koporsóból is kitör. S miit bizonyít ez még >Azt, hogy a gondolatszabadság életszükséglet a kultűra számára, mert az igazság csak ebben a légkörben fejlődhetik. Ami nem erkölcstelenség, annak szabadon kell fejlődnie és terjeszkednie. A philosophia pedig sok egymással ellentmondó gondolatrendszereket szült, de mindegyikben találunk új nagy igazságokat, ezért tanulmányozásuk lelkünket állandó gyönyörrel tölti el. A tudományok közül soknak, különösen a technikaiaknak külső látható hasznuk is van az emberiségre nézve; a philosophia haszna talán nem oly kézzelfogható, ámde bármely ágáról legyen szó a tudománynak, azt nem a haszon miatt műveljük. A tudománynak önértéke van: az igazság megismerése utáni vágy eredménye. Aki műveli, pusztán ezérlt teszi és a haszonra nem is gondol, A haszon szolgálatában is állanak ugyan tudományok, de vannak pusztán csak tudományos problémák, amelyek önmagukért művelteinek. Minden szaktudomány legmélyebb kérdései is philoscphiai kérdések. Adatokat gyűjteni és eseményt elmondani maga még nem tudomány. Igaz, hogy a lét kérdéseit a természettudományok is kutatják, de a philosophia teszi kritika tárgyává a természettudományi kutatásból folyó világnézeti következtetéseket. A philosophiai gondolkodás fejlődése teremtette meg továbbá azt a szabadabb légkört, amelyben a többi tudomány is szabadabban mozoghatott és fejlődhetett. — Igaz, hogy*a philosophia tanulmányozása másfajta, mint más tudományé; így különösen fontos történetének ismerete. S így, ha az egyes rendszerekben ismétlődnek is az egyes álláspontok, mégis ezen álláspontok indokolása különböző az egyes gondolkodóknál. Windelband, a heidelbergi egyetem volt kiváló professora, a „Lehrbuch der Geschichte der Philosophie“ című müvében kifejti, hogy miért fontos a philosophia történetének ismerete és mi a jelentősége. „A philosophia története az a folyamat, amely által az európai emberiség világfelfogását és az élet megítélését tudományos fogalmakban fejezte ki.“ S a régiek göndolkodásuk utján csodálatos mélységeket fedeztek fel. Anaximenesnél már megvan az elvont gondolkodás nyoma. Anaxagoras viszi bele a görög bölcseletbe a szellem fogalmát. Pythagoras csillagászati nézete megelőzi Copernicust. Az eleaták kutatják először, mi a létben az állandó? Mel'issosnál lép fel a végtelenség gondolata, ami új a görögöknél. Heracleitos mondja: minden változik. Állandó csak a változás módja (a törvénye). Socrates fedezi fel az értékek világát. Igaz, amit közösen ismerünk fel olyannak, a fogalmak.
