Evangélikus Népiskola, 1925

1925 / 3. szám - Emlékezzünk!

4-8 Emlékezzünk! Igen, emlékezzünk meg egy olyan férfiúról, akit büszkén vallott magáénak az ország evangélikus tanítósága, akihez fogható ideális paedagogus csak kevés termett a magyar glóbuson. Emlékezzünk meg Kapi Gyuláról, a soproni ág. hitv. ev. tanítóképző volt utolérhetetlen és felejthetetlen igazgatójáról! Akik a sors kegye folytán tanítványai lehettek, azok meghatottan vallják, hogy tökéletes volt minden tekin­tetben. Már közeledik második évfordulója, hogy sírba fektettük nagy halottunkat. A fájdalom, mely akkor hasogatta keblünket, enyhült már, de minél inkább távolodik földi pályafutásának emléke időben és térben, annál nagyobb arányokban* nő nagysága, annál inkább érezzük a tátongó űrt, melyet maga után hagyott és annál szorosabbra válik a kötelék, mely minket, hálás követőit, halhatatlan emlékéhez fűz. Mikor utolsó útján elkísértük, a mi halottunknak vallottuk őt — és most is csak annak vallhatjuk. Áldott emlékéhez fűződő hálaérze­tünk tehát forrása annak az elvitázhatatlan jogunknak, de köteles­ségünknek is, hogy hantjai felett a kegyelet őrei is mi legyünk! Akinek lábainál ültünk, akinek bölcseségéből egy életen át táp­lálkoztunk, aki kifogyhatatlan szeretekének kincséből oly bőséges út- ravalót adott nekünk, — aki felvértezett bennünket a vallás és tudás ragyogó fegyverzetével, — előkészített az élettel való kemény küzde­lemre, — aki fáklyát gyújtott tévelygő lelkűnkbe, — aki hivatásának magasztos tudatával megtöltötte szívünket, — aki pályánk iránti ra­jongó szeretetével még a vértanúság töviskoronáját is meg tudta sze­rettetni velünk: az lelkileg atyánk! Azért valljuk tehát igaz hittel és a meggyőződés erejével a mi halottunknak. És azért állítunk mi em­lékkövet pihenő porhüvelye fölé, hogy vele szemben érzett örök tarto­zásunknak egy csekély részét ily alakban is leróhassuk. Küldje be mindenki adományát e célra e lap szerkesztőjéhez, vagy országos egyesületünk pénztárosához, Kiszely János ig.-tanítóhoz (Cegléd). Eddig a következő adományok folytak be: 1. Krug Lajos. Sopron ............................. 100 000 korona. 2 Vinekker János, Dombóvár .................. 100.000 „ 3. Grieszhaber E Henrik, Majos ............... 100.000 u 4. Takáts József, Mihályi............................. 50.000 u 5 . Mosberger András, Bikái......................... 50.000 „ 6 . A balatonvidéki tanítókor......................... 210.000 „ 7 . Becht Henrik, Mekényes...............• . . 10,000 „ 8. Schiller Adolf, Mekényes ...................... 10.000 ,, 9. Hamar Gyula, Sopron............................. 200.000 „ 1 0. Reichel Lajos, Mende............................. 50.000 „ 1 1. Hildebrand Miksa, Izmény...................... 30.000 „ 12. Petter Viktor, Nagygyimót...............• . 10.000 „ 13. Stötzer Frigyes, Orosháza...................... 100.000 ö sszesen 1,020.000 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom