Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 12. szám - Rozsondai Károly a soproni evang. tképzőint. tanár beszédének befejező része - Reichel Lajos: Az "Országos Evangélikus Tanítóegyesület" közgyűlése
190 d) Kötelezi az egyházmegyei pénztárosokat, hogy minden év január havában szedje be a tagsági díjakkal együtt a lap előfizetési árát is és küldje be a lap kiadóhivatalának. e) Felkéri az egyetemes egyház útján az iskolafenntartókat, hogy minden tantestület után fizessen elő a lapra. f) A lap előfizetési árát az 1926 év január 1-től évi 60.000 koronában állapítja meg. Elnök ezután a Kapi Gyula-síremlék felállításával kapcsolatos ügyekről tett jelentést. A benmutatott tervet és költségvetést a közgyűlés elfogadta s megbízta az elnököt, hogy a síremléket készíttesse el. Elnök az ,,Eötvös-alap" támogatására hívta fel a kartársakat s jelentette, hogy f. évi július hó 6-án tartott 50-ik közgyűlés egyesületünket képviselőküldési joggal ruházta fel, mire a közgyűlés az egyesület képviseletével Reichel Lajos mendei evang. tanítót ruházta fel. Jóleső érzéssel vette tudomásul a közgyűlés elnök azon jelentését, hogy az evang. tanítóegyesületekben lelkes és mélyreható munka folyik az egész vonalon. A dunáninneni evang, kartársakat a közgyűlés egyesületeik mielőbbi megalakítására hívja fel, Elnök megemlékezett a nyugalomba vonult kartársakról, és pedig: Koczor Mártonról, Dankó Sámuelről, Birnbaum Sándorról, Flackerné Kiss Margitról, Fanz- lerJánosról, Becht Béláról, kik egész életükön át töretlen mezőn szántottak, vetettek, gyomláltak s most behordták a gazdag termést. A közgyűlés meleg szeretettel vesz búcsút a mindennapi munkamezőről eltávozott kartársaktól, — Külön megemlékezett az elnök BenedekVince győri evang. igazgató-tanítóról, ki 49 évig működött a tanítói pályán. „Benedek Vincéről — úgymond — nem kell többet mondanom, elég, ha a nevét kiejtem; hisz’ mindnyájan tudjátok, mije volt ő az evang. tanítóságnak. Aranybetűkkel írta nevét évkönyveinkbe és ezzel helyet biztosított magának a nagyok között. Isten éltesse még soká mindnyájunk örömére! Nem tekintjük nyugalomba vonulását véglegesnek és hisszük, hogy szívesen jön majd közénk, ha az ő leszűrt bölcsességére, higgadt tanácsára szükség lesz. Mi most egy meleg kézszorítással csak azért búcsúzunk tőle, hogy minél nagyobb szeretettel ismét beklünkre ölelhessük.“ Elnök megemlékezett az evang. tanítóság halottjairól: Gyurátz Ferenc püspökről, ki mindenkor büszkén vallotta magát tanítónak, Szüsz Lajos budapesti evang. ig.-tanítóról, Amminger Károly magyaróvári ig.-tanítóról és jeles organistáról, Jankó Bálint orosházi tanítóról, Gallé János nyug. békéscsabai ig.-tanítóról, Demjénfalvy Boczkó Lajos nyug. nyíregyházai, Brózik Lajos szarvasi, Novák Elek nyug. sandi, Palkovics Mihály szarvasi, Kring Gyula kétyi, Szabó György csíkvándi tanítóról, Benedek Vince indítványára a közgyűlés elnöknek mindent felölelő évi jelentéséért, évi munkájáért elismerését és hálás köszönetét fejezte ki s a jelentésnek egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe való foglalását határozta el.
