Evangélikus Népiskola, 1918

1918 / 3-4. szám - Könyvismertetés

— 42 —

Foerster. Dr. Weszelynek a Pedagógiai olvasmányok című munkája Foerster: Iskola és jellem című művéből Belaágh A. fordításában mutat be egy jellegzetes részt, amelyet — miután lapunk programmjához megfelelő — a következőkben ismertetjük:

Foerster, ki a szocializmus tanításától elfordulva a kereszténység tanításához fordult s pozitív vallásos alapon áll, fentnevezett munkájában rámutat a tudományok diadala mellett az önuralom hanyatlására. A természettudomány sikereit csak akkor látja áldásosnak, ha a lélek és jellem művelése lesz egyensúlyuk. Ellenkező esetben az anyagi furfangosság és erkölcsi elvadulás eszközévé válik. Az anyagi javak szaporodása, kisértések, nyughatatlanságok, vágyódások ellensúlyozói : a lelki részek erősítése, művelése, ez erkölcsi nevelő munka. A haladás jótéteményének oly élvezőiként tüntet fel, kik az erkölcsi okokkal nem törődünk, megfeledkezünk a jellem műveléséről s így létünk alapját veszélyeztetjük. Az új nemzedék nevelőinek kötelessége ez állapotból a javulás útjára térítés előkészítése. Csupán az értelem művelésével foglalkozó iskola végzetesen félszeg ; c s a k az értelmet művelni, nem elegendő, sőt veszélyes. Az értelem művelése elejétől kezdve az akarat és lelkiismeretességre való nevelésnek legyen alárendeltje. Ellenkezőleg az értelem — mint találó hasonlattal élve mondja — úgyszólván tolvajlámpás> mely az érzéki vágyak kielégítése, utjának keresésére s megvilágítására való csak.

Az igazságra való erős vágyakozás sem értelmi, hanem erkölcsi szükség.

Liebig szerint erkölcsi szenvedély, mely nélkül az igazi ludományos'vizsgálódás sohasem győzné le az érdekek gördítette akadályokat. Idézi Dubois Raymond szavait is, hogy: „A legújabb természettudomány részben a kereszlyénségnek köszöni eredetét“. Ez hatott a dolgok mélyére, mire a pogány könnyelmű életkedv alkalmatlan volt. Schiller mondásában, mely a nagy komolyságnak adja az igazság mélyen rejtett forrását: ezt a komolyságot