Evangélikus Népiskola, 1918
1918 / 3-4. szám - Szemafor: Küzdés a babona ellen
— 28 — De épen ezért kettőzni kell az erőt s nem futni engedni az időt. A népiskola kötelessége Luther élete tanításakor a korabeli lelki sötétséget feltüntetni s a mai felvilágosodottsággal párhuzamba hozni. Ugyancsak kötelessége a vallásos babonáknak, álomlátásnak stb. a kor szerint megfelelő magyarázatot adni, nehogy álommagyarázók, kártyavetők, gondolatolvasók, spiritiszták irányítsák az élet űtait a jövőben is mint eddig. Ismerje meg először a tanító a helységbeli lakosok babonáit, hogy felismerhesse azokban az erkölcsromboló hatást és tudjon megfelelő módszert alkalmazni a küzdésben. Mert a babona megbénítja az erkölcs-fejlődést, leköti a szellem szárnyalását. A legpusztítóbb hatása azonban mégis a gyermekhalandóságban nyilvánul, miért is e szempont az irányadó. Aki ismeri azt a sok hókuszt-pókuszt, mi a gyermeket, embrió, majd csecsemő korában körülveszi: megtalálja a halandóság egyik legfőbb okát. Tudva azt, hogy néptanítókhoz intézem szózatom, bátran utalhatok néprajzi ismereteikre s így ez alkalommal is felmentve érzem magam a népies drasztikus gyógyítási-mód és gyógyszer felsorolása alól, sőt tanúul hívom azon állításom bizonyításául, hogy a beteg gyermek csak akkor kerül az orvos elé, midőn már agyon van kuruzsolva. Ha a tanító a gyermek képzetkörét megismerendő, az iskolába lépő tanulóhoz mindjárt beiratáskor intéz a babonás életet kutató kérdéseket, úgy bizonyára megismeri azt' a testi vagy lelki nyomort, melynek kiszemelt áldozata a gyermek lesz, ha a preventív intézkedés nem lép közbe. A babona elleni küzdés, a felvilágosítás is gyermekvédelmi munka, sőt több, mert a jövő nemzedék anyagi jólétére, szellemére, erkölcsére is kihat,, tehát nemzetvédő munka ez. De valamint éjféli kakasszó még nem hoz reggelt, úgy az elméletek sem érvényesülhetnek gyakorlat nélkül. A gyakorlati életben kell követelni, hogy a nép nagyobb társadalmi funkcióhoz jusson, "hogy a művelt emberekkel mind sűrűbben érintkezve önmaga és gyermeke lelkét csiszolhassa. A tanítóság törékvéseinek egyike legyen az a visszás állapot megszüntetése, hogy milliók legyenek állati életre, önalkotta bálványimádásra utalva. Amint a testi ellátásról tud gondoskodni az állam, úgy gondoskodjék a valóságban is minden polgára szellemi táplálékáról. Valamint a gazdasági élet csak termelőt és fogyasztót ismer,, úgy a kulturális élet tanítót és tanulót különböztessen meg, mely
