Evangélikus Népiskola, 1918

1918 / 11-12. szám - Tárca

— 133 — ideális lelkületű apostolát és előharcosát ne feledjük el; kinek áldott volt élete, legyen áldott emlékezete ! ! Őrizzük meg áldott emlékét szivünkben s hősi halállal ki­múlt bajtársunk után küldjünk egy szívből fakadó „Isten hozzád“-ot ! Perényi Rezső. TÁRCA. Régi írások. A harangok szomorú sorsa aktuálissá teszi, hogy róluk egyet-mást elmondjunk. A nyíregyházi harangok közül a középső, mely 800 fontot nyomott, volt a hívek első szerzeménye 1763-ban. 1768-ban a 200 fontnyi súlyú harangot szerezték- meg és csak 1802-beu jutottak a nagy hranghoz, mely most egyedül hívja a híveket, jelzi az órát és tüzet. E nagy harang 1822-ben megrepedt s a repedés betömetett, de 1833-ban újból kellett átönteni, mert a tűzvész jelzése által még jobban megrepedt. Az újra öntött harang 19 q és 67 fontot nyomott, okt. 2-án huzatott fel virágokkal fel- koszoruzva, zeneszó mellett. 1903-ban Seltenhofer soproni kitűnő harangöntő cég eszközölte az átöntést, mely alakjában 16 80 q-t nyomott, a kicsi pedig 2 05 q-t. A harangok tűzvész esetére, a leesés é^összetörés ellen biztosítva lettek. Az öntés 6701‘35 K-ba került, mely összeg közadakozásból gyűlt össze. Régi szokás szerint pompával ment a harangok beszállítása és felavatása. Felpántlikázott négyökrös szekéren hozták a vasúti állomásról a megkoszorúzott harangokat. Másnap volt az ünne­pélyes felavatás,. midőn is az istentisztelet után, melyen Pa ülik János méltatta a harangok egyházi jelentőségét, megkezdődött az ünnepély. A bevezető ének után Geduly Henrik azon időbeli igazgató-lelkész mondott a szószékről magasan szárnyaló lelkes beszédet arról, hogy a harang szavával : 1. a múlttal szemben lelkesítő elismerésre, 2. a jelennel szemben Isten dicsőítésére és 3. a jövővel szemben hivő reményre int.

Next

/
Oldalképek
Tartalom