Evangélikus Népiskola, 1917

1917 / 3-4. szám - Csányi Lajos: Barabás Gáspár emlékezete

43 viselő szintén hosszú ideig tagja volt. A tanítói pályán eltöltött sok évi küzdés, testet, lelket lassan őrlő munka végre is győze­delmeskedett a nemes lélek porhüvelyén, fizikai ereje elhagyta és 1913. évi október hó elsejével kénytelen volt nyugalomba vonulni. Nyugdíjaztatása iránt felterjesztett kérvényének elfogadásá­val egyidejűleg a magyar kormány részéről is elismerésben részesült, a közoktatás terén teljesített hosszú és hasznos szolgá­lataiért. Fájdalom, a jól megérdemelt nyugalmat csak igen rövid ideig élvezhette; 1914. évi március hó 27-én, miután testi ereje teljesen összeroskadt, végelgyengülésben jobblétre szenderült. Siri álmát a várpalotai ev. sirkertben nyugossza. Gyermekei: Lujza, Berta és Endre, hála a Mindenhatónak, elérték azt a kort, melyért a felejthetetlen jó atya még álmában is könyörgött, hogy őt csak addig is hagyja élni, míg gyermekei a küzdést átvenni tudják, hogy „Ne látogassa az apja sírját el­hagyatott árva“! Lujza leánya férjhez ment Urházy Lajos lovasberényi ref. lelkészhez, sajnos másfélévi boldog házasság után meghalt. Béri a leánya pedig Pálfy Gábor vértesacsádi ref. lelkész ma is boldog házasságban élő neje, míg Endre fia a déli vasúttársaságnál for­galmi szolgálatot teljesítő altiszt Szombathelyen. Bánatos özvegye, ki hosszú időn keresztül szívesen osztozott férjének minden sorsá­ban és igazi feleség volt, Várpalotán a kedvelt hívek közt töiti békességben a még hátralevő napjait. Bús özvegységében egye­düli vigaszát kedves gyermekeiben és azokban a szépen virító fehér őszi rózsákban találja, melyek felejthetetlen férjének sir- halmán gondos kezeinek ápolása folytán oly szépen nyitnak. Mélyen tisztelt Kartársak, Kedves Barátaim 1 Azt hiszem a kegyeletre szánt e nehány percet nem zárhatjuk szebben, mintha boldogult kartársunkat újra emlékünkbe idézzük. Jelenjünk meg azért lélekben a várpalotai evang. sirkertben, álljuk körül a drága hamvakat magában rejtő sirt, és kérjünk Istentől áldást Barabás Gáspár érdemekben gazdag pályatársunk nyugvó poraira. Ez az ünnepélyes pillanat pedig legyen fényes bizonysága az egymás­iránti szeretetünknek, és ez legyen élő bizonysága egyesületünket mindenkor mélyen átérző közszellemének is. Kedves Gáspár bátyánk Isten veled! Megmarad köztünk emlékezeted 1 Bakonytamási. Csányi Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom