Evangélikus Népiskola, 1917

1917 / 19-20. szám - S. E.: A nyíregyházi evang. iskolák története

280

Minden osztályban volt megfelelő mozgó lóca, íróasztal egy-egy, tábla pedig 1—4-ig, az alsó osztályokban 1 mozgó betütábla és 24 fali olvasptábla, 40—46 szemléltető kép, Orosz- és Hermann-féle számológép s minden osztályban 1—1 choral- könyv, 1—3 zászló, 1—5 dob; de szék csak 5, szekrény 6, ruhafogas 5 osztályban volt s \/izedény 2-ben nem volt. Métermérték rajzban 2 és természetben 3 osztálynak volt. Természetrajzi ábrák 3 s természetrajzi gyűjtemény 2 osztályban találtatott. Európa térképe 5 példányban, Osztrák-Magyar birodalom térképe a IV. leány- és V—VI. fiú-osztálynak volt. Magyarország 5 példányban, kis kézi térkép 39 példányban, lapgömb 2 példányban, földgömb 6, természettani ábrák 20, természettani eszközök 30 példányban voltak a felső leányosztályban.

Osztályok voltak: felvégi I—II. vegyes o., keleti I—II. v. o., nyugati I—II. v. o., központi I—II. v. o., alvégi I—II. fiú-, alvégi I—II, leány-osztály, központi III. fiú, központi III. leány, IV. fiú, IV. leány, V—VI. fiú és V—VI. leány, összesen 12. A tanítók fizetése 400, 500, 600 ft. készpénz között váltakozott. A lakbér sem volt egyforma: 150, 200 ft. Alakás közt is lényeges különbségek voltak már akkor is, miért is az érdemes püspök a két szűk tanítói lakást kifogásolta.

Cékus püspök felhívta egyben az egyház presbyteriumát, hogy ha már az elemi és gimnáziumi tanácsok egybeolvadását jónak találta, intézkedjék az, hogy nagyobb számú taggal, két külön osztályra osztassék, kapván minden egyes osztály élére egy-egy felügyelőt.

E sok tanulságot rejtő adatok után kisérjük figyelemmel Szénfi további vezérszereplését.

1881/82-ben ismét elnök lett Szénfi, midőn az ének ügye ismét nagyobb lendületet nyert. Mindjárt az októberi értekezleten felhívta Nagy Lajos énekvezért, hogy a tanyai tanítók részére legalább minden hónapban egyszer tartson énekórát s a tantestület tagjait ismét csoportokba osztotta a magyar istentiszteleten való képviseltetés céljából. Az ő elnöklése idején lett az iskolalátogatók hatáskörének megállapítása, illetve a kör részéről véleményes javaslattétel, valamint az igazgatói jog és kötelességnek a „Rendezet“ alapján újabb meghatározása. Az iskolai rendtartásban annyi változás történt, hogy az igazolatlan mulasztók névjegyzékei a városi tanácshoz küldettek a confirmanus tanulók névjegyzékével együtt.

Az 1884—85-iki elnökösködésének nevezetesebb mozzanatai,