Evangélikus Népiskola, 1917
1917 / 19-20. szám - Stoll Ernő: Tanítók feladata a gyermekvédelem és a patronázs szolgálatában
— 270 Tudnunk kell, hogy az 1909 évi 78.395 vk. és a 149.5( vk. 12. a. k. rendelet irányítja a tanítói patronás-munkát és k részre osztja u. m.: iskolai és iskolán kívüli teendőkre, nie követelvén a tanítótól a bűntettes gyermek és fiatalkorú bünö; egyéniségének, ^családi viszonyainak, értelmi és erkölcsi fejle ségének ismeretét, högy a javító eszközöket meg lehessen t lálni. Tudnunk kell, hogy az 1911. évi március 28-án k< 16.785. sz. rendelet a patronázs-tevékenység feladatává különöst a preventiat, a bűn megelőzései teszti, erre hívja fel a tanítósí figyelmét s egyben felsorolja a környezetben keresendő és tali ható bajokat. E bajok a következők: a szülők nyomora, könnyelműség távolléte; rossz lakásviszonyok, rossz társaság. E bajok enyhít sére ajánlja, hogy a tanítók igyekezzenek a jótékonysági intézeti illetve az illetékes hatóság segítségét kérni. Továbbá tudnunk kell még azt is, hogy a vallás- és ke oktatásügyi miniszternek a tanítói patronázs-munkára vanatko: rendeletéi közül az 1912. évi március hó 29-en kelt és 40,00 sz. a. kiadott rendelete a legfontosabb, amennyiben a rendel nyomatékosan kiemeli, hogy a tanítóságnak, mint az ifjusi nevelőjének a veszni készülő fiatal egyének megmentésére ir nyúló munkában résztvenniök nemcsak erkölcsi de népnevei hivatásukkal együtt járó kötelesség, miért is ez intézmény biztosítást nyert. E rendelet kapcsán talán nem lesz érdektek és céltalan felemlíteni, hogy e rendelet alapján ismertetni keile a gyűléseken a patronázs-munkát és a tanítóságnak e munkábr való részvételi módját. A munkában való részvevés egyik mód lett a külön szervezetben való tömörülés a tanítóegyesület keb lében, vagyis: tanítói patronás létesítése; a másik mód : a tá sadalmi patronázsbau való tevékenykedés. E kettő közül, hoj melyik jobb, beszéljenek a számok, érveljenek a tények, melyt a következők: Abaújvármegye kir. tanfelügyelőjének 1910. évben a megy közigazgatási bizottsághoz intézett jelentése szerint a be ne iskolázott tanulók száma a tanítók patronázs tevékenysége folytí minimumra apadt s ezt is a be nem iskoláztatható cigány-gy rekek képezték. További siker volt a fegyelem terén és a tanú mányi szebb eredményben, mely már magában véve is na£ érték. A tanítók gondviselő atyaként gondoskodtak a növendékei
