Evangélikus Népiskola, 1917

1917 / 1-2. szám - Tárca

26 irta, abban a korban ezt természetesnek kell találnunk, hiszen német volt a hivatalos nyelv és a hivat áros körökhöz szólott. Neve ez által is ismeretesebb lett itthon és Ausztriában. Dicse­kedve mondja Nagy, hogy ezt a művét soha egy normálista sem cáfolta meg.*) Ellenségeivel szemben a világ őt ítélte győztesnek, tekintélye emeklkedett. A tanulni vágyók mind sűrűbben keresték fel. Mikos vasmegyei főjegyző, mikor Hajgathó Lászlót a német nyelvi ismereteiből kikérdezte, azt mondá: valóságos csuda, amit Nagy rövid hat hónap alatt ezzel a fiatal emberrel művelt. A gyakorlat­ban, úgy látszik, nagyobb pedagógus volt, mint az elméletben. 1788-ban február elején is két fiatal magyar nemes jött Harkára és kérték a lelkészt, hogy tanítsa meg őket le­hető rövid idő alatt a német nyelvre. Nagy napi két órán foglalkozott velük a saját szobájában. Egy hét múlva február 10-én a két ifjú szépen felöltözve jelenik meg Nagy előtt a lakásán s átadják neki Jákfaivi Horváth Ferencnek, a kőszegi kerületi tábla elnökének levelét, mellyel ez őt udvariasan és kellő tisztelettel hívta meg Kőszegre. Ekkor vallották be az ifjak, hogy a nevük Kovács és Tóth, mindketten a kér. tábla tisztviselői s őket a tábla bírái titokban azért küldték Harkára, hogy kémleljék ki, vájjon csakugyan olyan jó módszere van-e Nagynak a német tanításban, mint amilyennek mondják mindenfelé. íme a jó magyar bíráknak is körmükre égett már a dolog. II. József szorongatta őket, a terminus lejárt, németül kellett tudni vagy lemondani. Keresték tehát a csudadoktort, aki hama­rosan oltsa beléjük a német nyelv igéit. A megtisztelő meghívásra Nagy tehát másnap febr. 11-én a két szorgalmas úri tanítványá­val együtt Kőszegre utazott s még ezen a napon jelentkezett Horváth Ferenc elnöknél, aki nyomban felkérte, hogy tartson másnap előadást a német nyelvből, a tábla bírái ugyanis saját füleikkel szeretnének meggyőződni róla, bogy valóban oly könnyű és sikeres-e a módszere. Nagy György igy tehát Kőszegen 1788. február 12-én d. e. 9 órától d. u. 2 óráig Horváth táblai elnök szobájában tartotta meg ezt a nevezetes prelekcióját. Jelen volt Horváth Ferenc elnökön kívül Matkovich Pál táblai ülnök és dunántúli evang. egyházkerületi felügyelő, továbbá Málik Ferenc, Tallián Antal, Ferenci Antal assessorok, valamint még Mecséry, Kovács és Tóth. v *) Önéletrajz 12. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom