Evangélikus Népiskola, 1917

1917 / 1-2. szám - Schwetz Mihály: A háború hatása a nemzeti nevelésre

6

újabb megismerések, amelyekre a nemzeti nevelés szempontjából okvetlenül ki kell terjeszkednünk?

Elsősorban a világháború okainak és a történelmi felelősség kérdésének ismertetése. Előbbinek megfejtését a gyermek egyenesen követeli tanítójától. Kimerítő választ, természetesen, csak a jövő történésze fog adhatni, azonban a ténynek nem szabad gátolnia bennünket abban, hogy a nyilvánvaló, közismert okokat és körülményeket fel ne tárjuk. Nemzeteket, mint egy-egy ellenfelünket, nem vádolunk, de szilárd meggyőződéssé neveljük, hogy ezt a háborút nem mi akartuk, nem a mi nemzetünk idézte fel. Mi elszenvedett sérelmeink orvoslását követeltük s ellenségeink alkalmat láttak abban arra, hogy rajtunk üssenek. Jogos önvédelmi harcunkban a történelmi felelősség terhelő vádja sem férhet hozzánk s ha Isten segítségével a háborút győzedelmesen befejezzük, a felelősség vádja nem fogja zavarhatni az afelett leendő örvendezésünket.

Ismertetésre kerülnek továbbá:

Magyarország szerepe a világháborúban. Gondosan, körültekintően válassza ki az iskola tanítója az erre vonatkozó anyagot. És pedig: mit adott a nemzet a háborús szolgálmányok által pénzben, katonában, erkölcsi hozzájárulásával? (Gyűjtések, hadikölcsönök stb.) Magyarország, mint a kettős állam oszlopa; Budapest, mint a monarchia politikai súlypontja; a Nagy-Alföld, mint hazánk és szövetségeseink éléskamrája. A magyar katona legendás hire, a honvéd vitézsége, bátorsága, kitartása, azoknak szembe- és párhuzamba állítása a világháború többi katonájával. Magyarország és Ausztria poliglott államok: tárgyalandó tehát a különböző nemzetiségek magatartása, harci értéke és megbízhatósága. Tudják meg a gyermekek, hogy amikor apáik és hozzátartozóik a közös ellenség ellen harcoltak, amikor az ősök közös fészkét védték, kik voltak azok, akik osztoztak a szenvedésekben, aggodalmakban, diadalmi örömökben s kik azok, akik megtagadták a közösséget a balsorsban. így megismeri a gyermek a környezetet, a maga és mások honpolgári értékét, az egyszerűbb formáknak összefüggését a magasabb szempontokkal és együttműködésekkel. Megbeszéljük továbbá a mostani és a régebbi korok harcászata, harcászati eszközök, a hadviselési jelleg közötti különbségeket. Megismertetjük a növendékekkel a világháború vezető és intéző személyeit (természetesen, csupán a kiválóbbakat, tekintet nélkül nemzetiségükre) tehát: államfőket és