Evangélikus Népiskola, 1917
1917 / 1-2. szám - Tárca
25 A 16 éves fiú, ki Sopronban a rhetorikát tanulta és harkai tusculanumában most üdült fel betegségéből, a falusi, városi és normáliskolai tanítóval és egy prodirektorral beszélgetve dialogikus formában mond el oly dolgokat, melyek csak egy érett, tapasztalt pedagógus szájába illenének. Nagyon Ízléstelen továbbá a fiúnak az apára halmozott dicsérete is, midőn a mű írójának úgy is az apát kell tartanunk. Igen sokat bíbelődik a szerző az újabb német tankönyvek (Methodenbuch, Sprachlehre etc.) hibáival, az egyszerű és kettős magánhangzók osztályozásával, összetett szavak képzésével és sok aprólékos dologgal. Reámutat a normálkönyvekben tényleg található elienmondásokra és tévedésekre. Sokat hivatkozik Nicolai, Scholíz, Adelung, Gottsched és egyéb írókra. Kitér arra is, hogy micsoda hasznát lehet venni a görög nyelvnek a német és a hébernek a magyar nyelv tanításában. Sok helyen mintha csak épen nagy olvasottságát akarná mutogatni a szerző. Szigorú logikus rend nincs a munkában. És mégis főként a logika tanulását ajánlja a tanítóknak. Most kapta meg Jenából a legújabb logikát. O is csatol a művéhez egy 50 lapra terjedő latin logikát (Prin- cipia logices). De ezt senki sem fogja a fiának tulajdonítani. Szerinte a Schulordnung a lehető legrosszabb könyv. Helyteleníti benne, hogy különbséget tesz a falusi és városi iskolák között, holott ezeknek és tanítóiknak egy színvonalon kellene állaniok. Akkor a nemesek sem volnának kénytelenek fiaikat nagy költséggel a városokba küldeni. Igazságtalan dolog, hogy csak azok lehetnek tanítók, kik a normáliskolában tanultak és vizsgáz tak. Ezzel a protestáns tanítókat akarják kiszorítani az új gyülekezetekből. Hogy a protestánsok elégedetlenek és élesen bírálják a hivatalos lankönyveket, ennek oka az, hogy ők többet és alaposabban tanulnak, jobbak az iskoláik. Hiszen a r. katholikusok már az uralkodót is »Joseph, der Zweite ein Protestant“ című munkával támadják. Nagy kritikája elég éleshangú. Magasztalja Józsefet, hogy elmúlt a rabszolgaság kora Magyarországban, van szabad sajtó. Prónay László főigazgatótól é& hasonlóktól várja az állapotok javulását.*) Nagy 1786. szept. 4. járt munkájával Bécsben, Drosdik ágens segéite át a censurán, akinek megnyerte tetszését. Dicsérettel szólt róla Hrabovszky Sámuel püspök is. Hogy német nyelven *) Nagy Gy. idézett műve a soproni lyceum könyvtárában D. 824.
