Evangélikus Népiskola, 1917
1917 / 9-10. szám - Tárca
131 talta őket nyomorúságukban. Csakhamar fényes elégtételt is nyer- tak a méltatlanul elbocsátott tanítók. Kitűnt, hogy az igazgató volt a bűnös, aki őket feljelentette. Állásukat visszakapták, sőt May az igazgatói állást is elnyerte. Nagy a könyveit a bécsi siketnémák sajtóján nyomatta s a cenzúrán is May segítette át. A váczi siketnéma intézetet is ez a May József szervezte. Schwarzer, Molnár és Kapuvári államköltségen May intézetében tanulták meg a siketnémák oktatásának módszerét. A magyar mágnások nagy elismetéssel adóztak Maynak, I. Ferenc király pedig aranylánccal tüntette ki. Nagy György nagy lelki örömmel beszéli el megalázott barátjának ezt a felmagasztaltatását és Dávid szavait alkalmazza reá: „Nézd a feddhetetlent és vedd eszedbe a becsületeset, mert az efféle embernek végezetre jól lészen dolga.“ (37. zsolt. 37).*) Maga Nagy György azonban késő napjaiban sem részesült soha ilyenféle kitüntetésben, élete végén reá csalódás, várakozott, anyagi romlás és nyomorúság lön az osztályrésze. O ugyanis eleitől fogva érdeklődött a nevelés ügye mellett a hazai ipar- vállalatok iránt is. Bennök látta a nemzet haladásának és jóllétének egyik főforrását. Önéletrajza elején ily pályakérdésekkel is foglalkozik : Mi a legnagyobb akadálya hazánkban a tudományoknak és a gyáriparnak (manufactura)? Vannak-e Magyarországnak is Maecenásai, miként Angliának és Oroszországnak? S mint ilyeneket megdicséri József nádort, Széchenyi Ferenc grófot és Festetich György grófot. Ez utóbbinak nagy érdeméül jegyzi fel, hogy Keszthelyen a Georgikon nevű gazdasági intézetet alapította, amelyben volt soproni tanárok is tanítottak, mint Asbóth János, Rumi Károly és Magda Pál. A legutóbbi országgyűlés végzései közűi is kiemeli, hogy Oroszországgal, Svédországgal és Dániával szemben sok buzgó állampolgár óhajtása szerint rendezte a magyar borkereskedést. Evangélikus irók, mint Berzeviczy Gergely, a tiszai kerület felügyelője, Glatz Jakab a poprádi születésű bécsi lelkész, Tesse- dik Sámuel szarvasi lelkész, a gazdasági iskola alapítója és Festetics György tanácsadója, Bredeczky Sámuel soproni tanár majd lembergi szuperintendens stb. ebben a korban nagy buzgósággal karolták fel a nemzetgazdaság ügyét is. Ezek nyomába lépett *) Önéletrajz 3. és 4. 1. Kiss Áron, Nevcléstört. 187. 1. György Aladár, Emberbaráti tan- és nevelőintézeteink 18. 1.