Evangélikus Népiskola, 1917
1917 / 9-10. szám - Tárca
129 — Nagy György és a harkai iskola II. József korában. (Vége.) Távozáskor arra kérte a püspök, hogy Harrer rákosi plebá- nust is látogassa meg, 12 órakor pedig térjenek vissza ebédre. Harrer is Nagy szerint tudós ember volt. Less, Baumgarten és Mosheim műveit mutogatta a könyvtárában. Délben tizenhét főből álló társaságban ebédelt Nagy együtt a püspökkel, aki őt jobbjára ültette s ebéd után kávézás közben is tudományos dolgokról beszélgetett vele. Fengler később Győrben is Sümeghy Sándor ügyvéd előtt dicsérte Nagyot. Sokan dicsérték és magasztalták, de tehetségének és ambíciójának megfelelő állást azért senki sem szerzett neki. Úgy látszik, diákokat tartott a házában s felnőtt ifjakat is magánúton készített elő a gimnáziumban tartott vizsgálatokra. így példáúl Markovics Anastasius pesti egyetemi hallgató 1795. máj. 7. ír neki egy igazán szép hálálkodó levelet s elmondja ebben, hogy mennyi szeretetet és nagylelkűséget tapasztalt ő, mig Nagy házában lakott és asztalánál étkezett. Isten után neki köszönheti, hogy egészen más ember lett belőle. Rasp János bécsi lakos két fiát, Józsefet és Edét is 1799. Nagy tanította és Rajts Péter direktor előtt fényes vizsgát tettek. A boldog apa pénzzel és áradozó levéllel honorálta Nagy fáradságát. Már az apjokat is ő tanította. Rasp József virtuóz volt a hegedűjátékban, akit Haydn József, Esterházy herceg karmestere tanított Kismartonban. A vénülő pedagógus még mindig reménykedett, hogy hazája végre méltóképen fogja fáradozásait elismerni és jutalmazni. Műveit és önéletrajzát barátainak unszolására 1803-ban a pesti egyetemnek is megküldte bírálat céljából. De ennek sem lett látható sikere. így csak azzal a tisztelettel kellett megelégednie, amellyel őt közeliek és távoliak felkeresték. Jó hírneve megvolt az országban s neki már ez is fentebbi jelmondata szerint (Jézus Sirák 41, 16) nagy örömöt szerzett.
