Evangélikus Népiskola, 1917
1917 / 1-2. szám - Schwetz Mihály: A háború hatása a nemzeti nevelésre
8 szélsőséges irányok és felfogáok a népek, a nemzetek szenvedélyességének kifolyásai s csupán arra hivatvák, hogy a tömegben rejlő alkotó erő működését állandóan lendületben tartsák. Ez irányok a nemzetek szervező és teremtő erőinek ösztökélői. A vezetés a kiforrott, megállapodott irányzatoké. Oroszország közállapotainak, háborús taktikájának szertelenségei érvei legyenek azon bizonyságtételeinknek, melyek egy, önkény uralom alatt nyögő nép szerencsétlen sorsáról megalkotandó fogalom ismertető jegyeit adják. Olaszország hitszegése, titkon való készülődése világos pél- ' dája annak, hogy az államok között népeik kölcsönös rokonérzése nélkül, pusztán érdek alapján tartós szoros barátság nem köthető. Tanuljuk tehát jóakaróinkat, szövetségeseinket megbecsülni, idegenekben országunk iránt rokonszenvet ébreszteni. Ügyeljünk arra, kit ajándékozunk meg barátságunkkal; barátainkat jól válasszuk meg. Törökország tanításánál tisztáztassék ez országnak hozzánk való viszonya. A történelmi tanítás által a gyermek leikébe önkénytelenül is belopózott azon fonák érzés, mellyel a török nemzet iránt az egykori török hódoltság történelmi tényének okozataképpen igaztalanul viseltetik. Értessük meg vele, hogy ámbár a török régente ádáz ellenségünk volt, a jelenben már jó barátunk, mert az ifjabb nemzedék kölcsönösen megértette egymást. A jelenkori Törökország tapasztalta, hogy létérdeke nem a mi vesztünkre, de barátságunk megszerzésére kell, hogy irányítsa iérzéseit. A múlt kellemetlen emlékeit igyekeznünk kell feledni ; számunkra megőrzésre csupán a megtörtént esetek tárgyi tanulságai maradnak. Németország igen sok irányban szolgál tanulságokkal. Az e keretben tanítandóknál helyes érzékkel kell, hogy megválasszuk úgy az anyagot, mint előadásunk módját. Az anyag megválasztásánál körültekintéssel kell lennünk azért, mert a tanítandó e körben igen sok: ne hangsúlyozzuk tehát a jelentéktelenebb dolgokat a fontosabbak rovására. A közlés hangját-módját pedig úgy válasszuk meg, hogy abból a gyermek a hazai állapotokra való vonatkoztatásaiban a hazai viszonyokat illetőleg ne lebecsülést, kevésre értékelést olvasson le, hanem látván Németország hatalmát, szervezetségét, önmagától is rátaláljon az aránytalanságok okaira, következőleg állampolgári kötelességeinek természetszerűségére; le tudja vonni magára nézve a konzekvenciákat az állam
