Evangélikus Népiskola, 1916
1916 / 3-4. szám - Kubacska István: Az iskolai büntetések
— 56 — van, hogy visszariadjanak a netalán már lelkűkben megfogamzott rossz indulatok továbbfejlesztésétől. Én sokkal nagyobb hatásúnak tartom a botbüntetést — ha már elkerülhetetlenül alkalmazni kell — ha az egész osztály jelenlétében hajtatik végre. Mert nézetem szerint nehéz — még a legjobb emberismeret mellett is — azon növendékeket kiválogatni, akikre a büntetésnek e neme hatással volna. Leánygyermekeknél e büntetésnem egyáltalán kárhoztatandó. Azok szelidebb természetűek lévén, gyengébb büntetések által is könnyebben téríthetők meg. A botbüntetésnél még kárhoztatandóbb fegyelmi eljárás a gyermeket arcul-, hátba-, fejbe ütni, fülét meghuzigálni. Rögtönzött fegyelmi eszközként tekintetik ez a vásottakkal szemben s valóban a legkevesebb teketóriával jár és a tanító dühének leghamaribb lohasztója.*) De ezen eljárás csak a tanító szívbeli durvaságát árulja el, de a gyermeket jobb útra alig téríti. Ily fegyelmi eszközök alkalmazása által nem nevelünk, hanem mint az áliatszelidítő, dresszirozunk. Ha nevelni akarunk, főkellék, hogy magunk is jól neveltek legyünnk. Szegény szánandó gyermek az, akit bottal, arcul- ütéssel nevelnek. A szégyenérzet: a romlatlan lélek zománca, melynek nemes pírját az arc tükrözi vissza. Durva érintéskor semmivé lesz, mint az újonnan szakasztott gyümölcs üde hamva. Példák mutatják, hogy az ily rögtönzött: arcul-, hátba-, fejbeűtést, fülhuzást a tanító sokszor állásával fizette meg. A térdepelésről sem mondhatunk jobbat, már csak azért sem, mert testibüntetés és lealacsonyító. A gyermek két esetben térdepel: ha imádkozik és ha ily módon büntettetik. így vagy az imádságot veszi büntetésnek, vagy a büntetést imádságnak. Ezen büntetésnem által a gyermek vallásos érzületét is megsértjük. A bezárás által csak úgy érjük el a kellő eredményt, ha az felügyelet alatt történik. A bezárást két esetben alkalmazhatjuk: Vagy valamely vétség elkövetésénél, vagy ismételt kötelesség- mulasztás esetén. Első esetben oly időben alkalmazzuk a bezárást midőn szünet van, de több növendék egyszerre együtt be nem zárandó. Előre értesítendők a szülők, hogy gyermekük ez és ilyen vétség miatt és ebben az időben be lesz zárva. Második esetben csak akkor marasszuk az iskolában a *) A tanító soha se jöjjön dühbe. De ha épen nagyon felindulna is, míg le nem higgadt, ne büntessen! Szerk.
