Evangélikus Népiskola, 1916
1916 / 15. szám - Stoll Ernő: Tanítók feladata a gyermekvédelem és patronázs szolgálatában
— 201 — hazája Portugália s az ezzel együtt zavargó Franciaország, a forrongó Balkán, a koldusok skálájának fészke, a brigandok hazája Olaszország s a minden bokor alatt szállást kereső alföldi szegénylegény eklatáns példáiban látjuk. Tudjuk, hogy nyáron szerteszét szóródnak hazánkban is a kiskorú csavargók s látszólag kevesebb anyagi kárt okoznak és kevesebb zavart a közrendészetben ; mert sporadikusak a bűnözések helyei, másrészt a henye életnek megfelelőbb könnyű kereset előbb akad s a természet sem oly mostoha, ellátja szállással, terményével, visszatartja némiképpen a bűnözéstől. Télen azonban a természet bő adományaitól megfosztott páriák — miként az ordasok falkába — bandába verődnek, mert így biztosítottabb az életfenntartási cél, erősebbek az ezt szolgáló eszközök, igy tehát rombolásuk is nagyobb és észrevehetőbb. A kiima intő szavára, a kérlelhetetlen hideg tanácsára, keres a társadalom vándornépe közös rejtekhelyeket s innen indúl rabló hadjáratra a csillapillaxlan éhségtől ösztönözve a társadalmi rend és nyugalom megtörésére. A társadalmi rend háborgatása, a törvények áthágása nem egyformák és nem egyidőben történnek falun és városban. Faluhelyen tavasszal, nyáron, kora ősszel verődnek a kiskorúak rablóbandákba, mig városban télen. Falún, tanyán a közös munka vagy a közös tétlenség hozza őket össze, ha a kellő felügyeletet nélkülözik s ilyenkor minden elemelhető és megehető a közös konyhára kerül. A falusi, tanyai gyerekek korai züllését nagyban elősegíti az a rossz szokás is, hogy a család tagjai a melegebb idők beál- tával szanaszét alusznak, veréb módjára szalmában, szénában, ólban összeviszabujkálnak, kiki ott alszik, hol az álom utoléri. Biztos kritériuma ez annak, hogy a földmives és a munkásnép háza a higiéné legprimitívebb követelményeink sem felel meg s több súlyt fektet a magyar gazda az istállóra mint saját lakóházára. A magyar ember ezen fukarkodását legtöbbször igen drágán, leánya becsületének árán fizeti meg. A felügyelet hiányát a fiú-gyermek is igyekszik, mindenféle úton-módon kihasználni és pedig annál hathatósabban, mennél zsarnokibb volt a szülői gyámkodás. Ha a falusi és a városi gyerekek züllését egybevetjük, azt tapasztaljuk, hogy amazoké szolidabbak mint emezeké s falun gyakoribb a természetrombolás, alkalmi lopás, huncutság melyek a gyermeki kiváncsiaskodás, pajkosság, nyalánkság folyományát.
