Evangélikus Népiskola, 1914

1914 / 13-14. szám - A munkaiskoláról

287 —

exakt kezelését? Azt felelte: Öntől! Világos volt Binet élőit, hogy ez a fiatal ember egy negyed óra alatt többet tanult mint más közepes tanuló tíz óra alatt. Ez a fiatal ember Binet legügyesebb munkatársa lett. Finom, kritikus elme, ki a kísérleti terveket folyton javítgatta, mozgékony elme, ki urát az első szónál, a mondat egész értelmét felfogta és jelezte. De beszélni és írni sohasem tanult meg kielégítően, pedig Binetben gyönyörű mintája volt. Dacára mély tudományának, előadása száraz, szaggatott vo t. És ilyen volt írása is. Binet avval fejezi be : mélységes gondolatainak mindent köszön, szavainak semmit.

Pedig a mi iskolánkban a szó bírja még az első szerepet, ott uralkodik igazán a verbalizmus. A gyermek bámulatos emlékezőtehetsége oly könnyen sajátítja el az idegen lélek talaján felnőtt gondolatokat és oly elevenen reprodukálja azok szavait, hogy a hallgató azt hihetné, hogy a gyermek lelkének tudatos működéséből erednek. Pedig nem úgy van mindig. A szavak lengése js elárulja, hogy gondolat nem rejlik mögöttük, hogy odvas diók, melyek csörömpölnek ugyan, de belsejükben tápláló mag nincs. Ez a veszély, mely ellen az úgy nevezett tanítóiskola nem tud eléggé védekezni. Azért keresnek újabb időben más utat is a gondolathoz a munka által, amely a szótanítás veszélyeit elhárítja. Németországban sok lelkes híve van a munkaiskolának és a porosz tanítók egyletéről tudjuk, hogy határozatilag elíordúlt a Lernschulétól és minden erejével építi a munkaiskolát, az Arbeit- schulét. Ebben a munkaiskolában a munka nemcsak külön tantárgy, mint amilyen eddigelé a slöjd volt, hanem tanítási e I v, mely az oktatás minden vonalán érvényre jut. Itt nemcsak az a gondolat jut kifejezésre, hogy a motorikus typussal bíró gyermekek is nyerjenek természetüknek megfelelő oktatást, hanem a munka általában mint képző erő éreztesse fejlesztő hatását minden gyermekkel. Magától értetődik, hogy a tananyag a mostani rendszerhez képest eltolódik, hogy az olvasókönyv és egyáltalában a tankönyv nem irányítja többé a tanítás menetét, egymásutánját és hogy más középpontot kell keresni, mely körül az egész tananyag jegecedik.

Azon sok kísérlet között, melyek a munkaiskolát valósítani óhajtják, legérdekes bb Klemm Gusztáv drezdai tanító törekvése, ki a mívelődéstant (Kulturkunde) kívánja a népiskolai oktatás középpontjába helyezni és a munkával kapcsolni. Érdekes, hogy ez a szász tanító egy magyar tudós, Kármán Mór dr. egy elvére hivatkozik, mnlyet nevezett tudósunk az i. londoni morálpeda-