Evangélikus Népiskola, 1914
1914 / 6. szám - Vegyesek
Ültessünk konfirmációi emlékfákat. Angliában és Amerikában egy nagyon szép s amellett közgazdasági szempontból áldásos tavaszi ünnep van szokásban a fák ültetése idején. Ugyanis egy szép tavaszi napon egy-egy osztály kivonul tanítójával egy előre meghatározott közhelyre s ott egy ünnepély keretén belül gyül- mölcsfákat ültetnek maguk a gyermekek a tanító vagy lelkész vezetése mellett. Az ünnepély énekkel kezdődik, azután a tanító egy beszédet intéz a gyermekekhez, amelyben az ünnepély jelentőségéről, a természet szeretetéről, a fák hasznáról beszél; e beszéd után hozzáfognak1 a fák ültetéséhez, mely alkalommal a tanító megmutatja a gyermekeknek a szakszerű helyes ültetést s utána újból egy énekkel zárják be az ünnepélyt. Ily módon utak, sétaterek, temetők, magános udvarok és kertek lettek beültetve és ezzel egyúttal ápolják a természet iránti szeretetet. Az illető osztálynak, mely a fákat ültette, kötelessége egyúttal bizonyos ideig gondoskodn ia fák ápolásáról,, öntözéséről és őrzéséről, hogy rossz gyermekek ne bántsák. Nebraska államban nem kevesebb, mint 360 millió fát ültettek az utolsó 15 év alatt; Délausztráliában nem kevesebb, mint 15 millió fácskát osztott ki ily célra a hatóság az iskolák között. Németországban Krefeld vidékén honosították meg ezt a szokást a konfirmációval kapcsolatosan s azóta szemlátomást gyarapodik, ott a gyümölcstermelés. Ha ezt a szép szokást mi is meg- honosítanók, valóban nagy áldást hoznánk hazánkra és gyülekezetünkre. Összekötve a konfirmációval, szép hála- és emlékjelet emelnének ezzel a konfirmandusok szülőfalujában, mely többé-kevésbbé emlékeztetné még a legszegényebbet is, szülőhelyére. S ha távol is volna, bizonyára kérdezősködne, hogy az ő konfirmációi emlékfája virul-e? A közterületen ültetett gyümölcsfa bizonyos ideig az ültető gyermek tulajdona, azután átmegy a közterület birtokosának tulajdonába. A fák fajtájának megválasztásánál ajánljuk az érdekelteknek, hogy csak oly fákat ültessenek, amelyek azon a vidéken legjobban tenyésznek s amely' fajok legalkalmasabbak az exportüzletre. Köztudomású, hogy ma a gyümölcs elsőrangú kereskedelmi cikk. Azután egy-egy vidéken ne sokféle fajtát, hanem lehetőleg kevés és egyidőben érő fajtát ültessünk, hogy az a gyümölcs az illető vidéken tömegexport-cikk legyen. A talaj javítására használjunk 100 m2 területre: 6 kg szuperfoszfátot,
