Evangélikus Népiskola, 1913
1913 / 12-14. szám - Egyesületi élet
321 Bándy Miklós lelkész urakat, körünknek lelkes és jóindulatú pártfogóit, a megjelent vendégeket s munkánkra az Isten áldását kérve a gyűlést megnyitja. 1. Elnöki jelentés. a) Mayer József, egyesületünknek volt főjegyzője Lőcsére kántortanítónak való megválasztatása folytán jegyzői tisztéről lemondott, helyébe egyhangúlag Wallner Gyula hácsi tanító választatott körünk főjegyzőjévé. b) Mészáros László Kisdörgicsére való távozásával megüresedett pénztárosi állásra egyhangúlag Bucsky Sándor bábonyi tanító választatott. c) Elnök az 1912. évi juiius hó 10-én az egyházmegyénkben működő 3 tanítói kör által kiküldött bizottság gyűlésén résztvett. Ott egyesületünk határozata értelmében körünk feloszlatását több ok miatt ellenezte. De hozzájárult az egyesület nevében, hogy egyházmegyei tanítói kör létesüljön, melyen körünk képviseltesse magát. d) 1913. évi január hó 11-én az isteni gondviselés magához szólította Bernhardt Henrik ny. köttsei tanítót. Minthogy a mai gyűlésünkön 2 nekrológot is hoztak az elhunyt tanítóról, az elnök néhány sorban vázolja Bernhardt érdemeit és egyúttal indítványozza, hogy körünk fejezze ki részvétét özvegyének és örökítse meg jegyzőkönyvben emlékét. 2. „Megemlékezés — Bernhardt Henrik volt völtsei ág. h. ev. tanítóról“ c. munkát felolvassa Szalay László magyarkéri kartárs. Munkahozó nt. Sztanó Sándor, körünk díszelnöke fent- jelzett munkájában megható vonásokban ecseteli Bernhardt kiváló munkásságát, tanítói működését és a közélet terén kifejtett tevékenységét. Az élvezettel hallgatott „megemlékezésért“ a közgyűlés köszönettel adózik díszelnökének. v 3. Fejér Imre pedig az alábbi-sorokat olvassa fel: „A kérlelhetetlen halál egy öreg kartársunkat szólította ki az élők sorából ez év január hó 11-én. Ez a szeretett kartárs Bernhardt Henrik, köttsei ny. evang. tanító, körünk hajdankori munkás tagja, később tiszteletbeli elnöke volt. Tiszteletünk és szeretetünk adóját vélem leróni akkor, midőn róla emlékezem. Bernhart Henrik 1838-ban született Szárazdon Tolna megyében. 1860-ban került Köttsére, mint segédtanító. Egy évi ott
