Evangélikus Népiskola, 1913
1913 / 12-14. szám - Egyesületi élet
— 300 Egyetemes Tanítógyülés ezen tárgyban hozott egyhangú határo-> zatát (lásd a VII. egyetemes tanító-gyűlés naplójának 169—172. lapján a 43. illetve 48. pontból álló határozati javaslatot!) a melyet szakosztályi gyűlésünk az alább ikövetkező módosításokkal magáévá tett. Müller Mihály pozsonyi tanító ugyané tárgyban benyújtja határozati javaslatát, mely szerint kívánja, hogy a VII. egyetemes tanítógyülés által elfogadott 43. illetve 48. pont közül tizenkettőt mint kifogásolható szöveget módosítsa s a módosított szöveget juttassa az elnökség az Országos Szövetség elnökségéhez. Ezen határozati javaslat is elfogadtatott a gyűlés álí|il s így a módosított 12. pont a következő: 5. sz. Az állami elemi és polgári iskolai tanítók, mint állami tisztviselők vétessenek ki a nyugdijszabályzat rendelkezései alól s helyeztessenek az 1885. évi XI., illetőleg az 1912. évi LXV. t.-c. hatáskörébe, de az állami elemi iskolai tanítók úgy, hogy nyugdíj, özvegyi ellátás stb. tekintetében köztük és a nem állami elemi isk. tanítók között — az egyenlő munka, egyenlő jog elvénél fogva különbség ne legyen. Az orsz. nyugdíjalap a nem állami tanítóság javára pedig csonkítatlanul meghagyassék. 6. sz. A felekezetek, törvényhatóságok, községek és társulatok által, vagy örökalapítványokból fentartott polgári iskolák tanítói az állami polgári iskolai tanítókra is vonatkozó 1912. évű LXV. t.-c. hatáskörébe helyeztessenek. 7. sz. A teljes nyugdíjra jogosító szolgálat ideje 40 esztendőről 35 esztendőre szállíttassák le és e végett az i913. évi t.-c. úgy módosíttassák, hogy az ebben biztosított és teljes nyugdíj alapját képező legmagasabb fizetési összeg is a 35-ik szolgálati év előtt elérhető legyen. 8. sz. Harmincöt évi szolgálat után saját kérelme nélkül (nyugdíjazandó a tanító a legmagasabb fizetési nyugdijösszeg beszámításával, ha orvosi bizonyítvány alapján munkaképtelennek találtatik. 12. sz. A fizetendő évi járulékok összege változatlanul hagyassák. Az 1875. évi XXXVII. t.-c. 28 §. 1 pontja akként módosuljon, hogy az első ízben alkalmazott tanító részére biztosított nyugdíj összeg után 1200 koronáig 5 százalékot, az 1200 koronát meghaladó mennyiség után 30 százalékot fizessen a tanító egyszer és mindenkorra. A fizetés emelkedésére kirótt 50 százalék 30 százalékra szállíttassák le. 13. sz. Az 1875. évi XXXII. t.-c. 29. §. 3. pontjában meghatározott 24 korona helyett az iskolafentartók az 1913. évi XVI. t.-c.-ben megállapított kezdőfizetésnek, 1200 koronának 3, legfeljebb 4 százalékát fizessék évi hozzájárulás címén. 16. sz. A lakáspénz, valamnit az igazgatói díj, az általános és a gazdasági ismétlő iskolai, valamint az iparos- és kereskedő- tanonc-iskolai fizetés számíttassanak be a nyugdíjba.
