Evangélikus Népiskola, 1913
1913 / 16-17. szám - Egyesületi élet
394 Sommer Gyula váczi lelkész tartott előadást „A magyar pap és tanító szociális kötelességeiről”. A szociális előadás szociális érzéseket keltett fel bennünk. Az iskolán kívüli munkálkodás, ifjúsági egyesületek alakítása volt az előadás magva, ifjúsági egyesületeket — úgymond — nem alakítani kell, hanem nevelni. A serdülő ifjúság teljes kizárásával és csupán csak a megkonfirmált egyének legjobbjaival kell kezdeni. Ezekből munkás tagokat igyekszünk nevelni, akik később az egyesület vezetésében támogatóink lesznek. A konfirmáltak — minden évben — belépnek az egyesületbe. A 'közgyűlés feszült figyelemmel hallgatta előadó fejtegetéseit, melyért elnök hálás köszönetét mondott. Értekezett még Róth Kálmán „A népiskolai rajztanítás jelentőségéről és gyakorlatias módszeréről”. A munkán meglátszott, hogy szakavatott kartársé. Nagyobb elismerést nem kívánhat előadó, mint azt, amivel az esp. gyűlés kitüntette. T. i. közgyűlésünk felírására elrendelte, hogy a rajztanítás minden iskolában köte- lezőlesf bevezettessék. Zsinati képviselőnek Uhrin Károly békéscsabai tanítót választottuk meg. Az orsz. Szövetségtanácsba és az esperességi közgyűlésre Perényi Rezső elnököt és Ferencz József alelnököt kértük fel,, hogy az egyesületet képviseljék. Kruttschnitt Antal tanügyi esperes bejelenti, hogy a solt- vadkerti egyház évenként 4 koronát fizet be az egyesület pénztárába, ő maga pedig rendes tagnak lép be 2 korona tagdíjjal. Az egyesületi pénztár állapotáról a bizottság jelentése röviden ez . bevétel 741 50 K, kiadás 265'84 K, maradvány 475 66 K. Aljegyző lett Roth Kálmán. Végül az elnökség újból felhívta a tagok figyelmét az „Evangélikus Népiskola” című folyóiratunkra, melyet az 50 fill- beíratási díjak rovására minden iskolának járatnia kell.*) Sramkó Kálmár *) Köszönettel vesszük tudomásul. Csak aztán a határozat végre is hajtassák ! Szerk.
