Evangélikus Népiskola, 1913
1913 / 1. szám - A protestantizmus hivatása
17 — rövidlátó és üres hatás vadászó az az állítás, hogy a valláson alapuló erkölcsi törvények idejűket múlt ábrándképek, hogy a valláson alapuló morál önző és felszínes, s az iskolák, melyek ezt hirdetik, kiváltságolt társadalmi rendek önző érdekeit szolgálják. Ezekkel a rossz akaratú maszlag hintőkkel szemben hangsúlyozni kell, hogy igenis az erkölcsi törvények állandóan és szilárdan állanak, amióta az emberi nem öntudattal tekinti rendeltetését. Ami a Krisztus evangeliomában benne van, ugyanaz megvan, mint eszmény, az ó testamentomban is. A „tiszteljed atyádat és anyádat, a „ne kívánjad,“ a „ne ölj“, stb. mind ugyanazon eszmény megtestesülései, mint a mit a Krisztus akképen mondott: „szeresd a te Uradat . . . szeresd felebarátodat.“ Ha nem volna ugyanaz az eszménye, akkor hogyan mondhatta volna Krisztus: „nem jöttem én, hogy a törvényt eltöröljem, hanem, hogy betöltsem.“ De tovább menve: a pogány világ, melynek lelkében az emberiség legfőbb javaival alkotott eszmény a zsidóságtól régóta külön fejlődött: szintén azt tartotta az emberiség legfőbb javainak amit ma is tartunk. Sokrates tanításai és Platon iratai bizonyságot tesznek arról, hogy az államban és társadalomban ugyanazok az erkölcsi erők képezték az alapokat, amelyek ma is épen állanak minden romlatlan és jövő feladatokra készülő illamok és társadalmak alatt, Ha ezeknél még tovább megyünk a távoli Kelet múlt vagy jelen társadalmi viszonyainak szemléletében, azt tapasztalhatjuk, noha történelmi idők óta e részben lényeges kölcsönhatásokat nem látunk köztök s Nyugat kultúrája között: mégis ugyanazon erkölcsi alaptörvények szolgálnak a társadalom alapjaiúl ott is itt is. Egy az eszmény, állandó és örök; de különfélék az egymást váltó népek és társadalmak erői, és az eszményt megvalósító intézményeik. Úgy, hogy e pontról nézve úgy tűnik fel az emberi nem, mint az isteni eszmények álló csillaga körül keringő bolygó, mely mindig ragyogó fényben látja napját, de vele sohasem egyesülhet. Zimmermann Rezső. (Yégo következik.)
