Evangélikus Népiskola, 1910
1910 / 1. szám - Knabel Vilmos: Nevelési tényezők a családon és iskolán kívül
falragaszai fölkeltették legalább az ügy mibenléte iránti érdeklődést népünkben s ennek megmagyarázásával szívesen áldoztak néhány fillért. A különféle biztosító, pénz stb. intézetek falragaszai is többet érnek, nagyobb hatással vannak, mint a falusi dobolás. A kivételes esetek közé tartoznak a különféle programm és beszámoló beszédek, melyek a nép alkotmányos jogai gyakorlásának irányt adni vannak hivatva. Azt látjuk azonban, hogy ezek sem any- nyira az értelemhez, mint inkább az érzelmekhez szólnak. Minél telje- sebb a hatás az érzelmekre, annál nagyobb a szónok — a pártvezér iránti ragaszkodás és bizalom. A hazafias ünnepélyek, szobrok, sírok és emlékeknél is csak részben szólnak az értelemhez; többnyire ezek is csak az érzelmekre gyakorolt hatással iparkodnak valamely célt elérni. Ez a folytonosan az érzelmekre gyakorolt hatás megszokottá vált, úgy hogy közéletben, irodalomban, művészetben ezt azúgy mondjam csik- landósságot szinte követeljük. Természetes, hogy ennek kutatása teljes érzékiségre vezet, sőt társadalom tudományi Íróink szerint már is arra vezetett. A mai érzéki világban kötelessége tanítónak, papnak, jegyzőnek s általában minden nép között működőnek az érzelmek túlságos fogékonyságát bizonyos mértékig tompítani, még pedig úgy, hogy a népet óvják minden elhamarkodástól s intik az ész szavának meghallgatására. A városi utcáról már tényként mondhatjuk, hogy hatást gyakorol az értelemre. A városi lakos látköre sokkal tágabb, mint a falusi polgáré. Ennek egyik oka a városi élet, mely nagyobb részt az utcán folyik le, élénksége és változatossága. A fejlettebb ipar és kereskedés, a minden rangú és rendű emberekkel való érintkezés, a művészetek remekeinek közvetlen szemlélése stb. stb. okvetlen emeli az értelmet. Nem különben a hirdetések és kirakatok, a lapok azonnali hir szolgálata is számtalan ismeretet nyújt. Itt is áll azonban az, hogy túlságos nagy az érzelmekre való hatás; még nagyobb mint falúhelyen. így aztán, bár értelmileg fölötte áll a város a falúnak, erkölcsileg messze elmarad mögötte. Az utcának az értelemre való hatásánál sokkal nagyobb az erkölcsre való hatása. Itt is különbséget kell falú és város között tennünk. Ami falúhelyen szégyen, mire mindenki ujjal mutatna és amitől megbotránkozással fordulna el, a városban tán megszokott és keresett dolog. Máday szerint: „Utcai jelenetek adják sok Ízben a gyermekeknek valamely tárgyban az első benyomást s bilincselik le érdeklődésüket.“ Néhány példát akarok erre nézve felhozni. A gyermek látva a nagyok pipálását — cigarettázást, érdeklődik a dohányzás élvezete inánt s minden tiltás ellenére is nem nyugszik addig, mig megtakarított fillérjein annak mibenlétéről meg nem győződik. A szesz hatásáról is van alkalma benyomást szerezni, még pedig mindkét neméről : a jó kedvről és önkivületiségről is. A benyomások 9
