Evangélikus Népiskola, 1909
1909 / 12. szám - Egyesületi élet
385 ségeknek okát keressük, azt találjuk, hogy a nevelésük volt hiányos ; nevelésük nem volt képes jellemüket és akaraterejüket annyira megszilárdítani, hogy testük kívánságait, vagy az élet ezen csábításait legyőzni tudták valna. Ebből azután azt a tanulságot vonta le ránk nézve, hogy kötelességünk nekünk tanítóknak minden eszközzel oda hatni, hogy a népnevelést minél sikeresebbé tegyük. De mivel nemcsak a tanítók gyakorolnak nevelői befolyást a kezükre bízott ifjúságra, hanem más tényezők is, első sorban a szülői ház, továbbá a társodalom és a hatóság is a népnevelést elősegítő vagy gátló intézkedéseivel, ezért szükségesnek tartja tőlünk telhetőleg oda hatnunk, hogy ezen tényezők lehetőleg egyöntetűen munkálkodjanak közre a népnevelés emelése érdekében. Egyben bejelentette, hogy erre vonatkozólag az indítványok sorában javaslatot kíván előterjeszteni. Ez azután abból állt, hogy arra való tekintetből, hogy a gyermeknevelés iránytadó főtényezője a szülői ház, de a köztapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb szülőnek sokszor fogalma sincs a gyermeknevelés legfontosabb követelményeiről és feltételeiről, ugyanezért indítványozza, gondoskodjunk egy oly lehető rövid és könnyen érthető nyelvezettel irt művecske megirásáról, mely a gyermeknevelés legfőbb szabályait magában foglalná és alkalmas módon minél inkább elterjesztetnék a nép között. A gyűlés az indítványt magáévá tette és a kir. tanfelügyelő indítványára kimondta, hogy szóban levő művecske megírására pályadíjat tűz ki. A közgyűlés mindenek előtt mint az „Eötvösalap* helyi gyűjtő és kezelő bizottsága tudomásul vette, hogy egyletünk ajánlatára Schäfer M. és Haiszer H. tagtársak fiai felvétettek a budapesti Tanítók Házába, megszavazott segélyünk pedig Polgár J. tagtárs Bonyhádon tanuló fiának kiutalványoztatott. Ezután Dächert J. és Pauer Guidó helybeli tagtársak szép orgonaelőadásukért vköszönetben részesültek. Az elnöki jelentés 8. pontja kapcsán kifejlődött vitában úgy a tanügyi esperes, mint a kir. tanfelügyelő is ismételten felszólaltak és érdekes és szakszerű fejtegetéseiket a jelenvoltak örömmel hallgatták. Fájó érzés fogta el az egylet tagjait, midőn az elnök bejelentette Purth Gyula volt kalaznói tagtársnak Ágfalvára történt megválasztatása folytán egyletünkből való távozását és felolvastatta búcsúlevelét, amelyben meleg szavakban mondja el mily nehezére esik elválni azon egylettől, a melyben mindenkor a kartársi szeretet és egyetértés honolt. A gyűlés sajnálattal vette tudomásúl a szeretett kartárs távozását és jókivánatival kiséri. Weil E.jaz egyházi dallamok eredete cimű dolgozatát a gyűlés előbb köröztetni rendeli, ellenben Mendöl Edének a Hasza bibliai történetéről irt ismertetését magáévá teszi és az Ev. Népiskolában való közlését határozza el.