Evangélikus Népiskola, 1909
1909 / 1. szám - Káth József: Természet után való rajzolás a népiskolában
19 Természetes, hogy ez az intézkedés nem elégíti ki a tanítóságot, mely már hónapokkal a tanfolyamok helyének és idejének közzététele előtt ostromolja a tanügyi lapokat és tanfelügyelőségeket, hogy még idejekorán jelentkezhessék. Szünidejét és nyugalmát feláldozva szívesen élne a tanulásnak ; még az anyagi áldozatoktól sem riad vissza, midőn arról van szó, hogy szakképzettségét fejlesztheti s tökéletesítheti. Ámde mekkora azon tanítók sokasága, akiket az elégtelen szám. ban rendtzeit tanfolyamokra nem tudnak felvenni? Hányán vannak azonkívül olyanok is, akik családi okokból, mellékhivatalok miatt vagy különféle okokból nem is jelentkezhetnek ? Mit csináljanak azok ? Eddig vagy a régi módszert követték, vagyis ha nem volt mód benne, nem rajzoltak, vagy ha volt mód benne, hát tovább rajzolgatták a mértani díszítményeket, de hogy haladási szándékukat is kimutassák, a pontozott és négyzethálós rajzfüzetek helyett tiszta lapot használtak. A kisebb, de lelkesebb rész pedig új irányú, többnyire külföldi rajzmunka beszerzésével segített magán s azok nyomán halad. Jó rajzmunka majdnem annyi hatással lehet, mint a tanfolyam. Amerikában, Angliában ez az irodalom egyre teried; Németországban e téren már úgyszólván túltermelés állott be, Ausztriában szintén új meg új munkák jelennek meg. Sőt megelőzött minket e tekintetben Horvátország is, melynek közoktatásügyi hatósága az átlagos viszonyokhoz alkalmazott, igen ügyesen szerkesztett és olcsóságánál fogva könnyen beszerezhető rajzmunkát adott ki, mely a tanítóságnak körülményesen tájékoztató vezérkönyvül szolgál. Hazánkban még aránylag szegényes ez az irodalom. Egyes budapesti iskolák értesítő- jéből, néhány kisebb elméleti munkából áil rajzirodalmunk, amennyiben, az t. i. az elemi népiskola anyagával foglalkozik. Ezekhez járul néhány kisebb, de többnyire igen tökéletlen rajzgyüjtemény. Legújabban Szűcs Izsó nagyváradi ipariskolai igazgató és tanítóképző-tanár adott ki egv nagyobb és érdemes rajzmüvet, melyről még bővebben fogok megemlékezni, E néhány munka más és más irányt tárgyal épúgy, mint a külföldiek. A rajzreform még mindenhol a fejlődés stádiumában van. E téren is vannak szertelen túlzók, középuton haladók és kerékkötő ellenségek. Egyik tábor azt hirdeti, rajzoljon a gyermek, amit akar, mert ez a természetes mód . Ennek hívei még azt sem akarják megengedni, hogy a tanító itt-ott valami irányítást gyakoroljon, vagy valami javítást eszközöltessen, mert hiszen ezáltal már lenyűgözi az egyéniséget, melynek pedig szabad fejlődést kell biztosítanunk. A másik tábor a rajzot csak annyiban óhajtja alkalmazni, arpennyiben az egyes tantárgyak keretében érvényesül, önálló tantárgynak nem tekintik Némelyeknél főcél a tisztán és szigorúan tárgyi ábrázolás; ezek rajza, aztán olyan egyformaságot mutatnak föl, hogy névaláírás hiányában egy hét múlva a gyermek a sok közöl s a j á. t rajzát sem tudja kitalálni. Mások éppen ellenkezőleg a kizárólag egyéni felfogás hívei 3
