Evangélikus Népiskola, 1909
1909 / 3. szám - Szigethy Dénes: Kielégítheti-e az egyházker. gyámolda tagjainak alapszabályszerű igényeit
89 a nyugdíjasok és lemondanak az I. osztályban a 400 koronán felüli 20 koronáról, II. osztályban a 200 koronán felüli 10 koronáról, III. osztályban a 100 koronán felüli 5 koronáról s a IV. osztályban a 40 koronán felüli 2 koronáról, ezt megtenniük nem kerül elviselhetetlen áldozatba, a gyámoldának pedig évente 1900 korona tiszta jövedelmet biztosítanak. Az aktiv tagok pedig, kik a fent említett intézmény és törvény áldásaiban már részesülnek, meghozhatják azon áldozatot, hogy meg- elégesznek az I. osztályban 400 korona nyugdíjjal, a II. osztályban 200 korona nyugdíjjal, a III. osztályban 100 korona nyugdíjjal s a IV. osztályban 40 korona nyugdíjjal. Mindaddig pedig, mig nyugdíjba nem mennek, fizetnek — az egy- szersmindenkorra fizetők is — évente pótdijúl, az I. osztályban 20 koronát, a II. osztályban 10 koronát, III. osztályban 5 koronát s a IV. osztályban 2 koronát. Ez jövedelmezne a még 801 aktiv tag után évente a gyámoldának 2900 koronát. Vagyis az aktiv és nyugdíjas tagok, ilynemű teher vállalásával, illetve igény lemondásával, a gyámolda bevétele 4800 koronával emelkednék azonnal, mert az aktiv tagok fizet- ménye befolyna, a nyugdíjas tagok lemondott t észéről fedezetre nem lenne szükség. A mathematikus által igényelt évi 53.351'10 koronáról bőségesen gondoskodva van, különben ha figyelembe vesszük, hogy ez összegre szükség teljes egészében akkor nincs is, ha a nyugdíjigénye a tagoknak fönt javasolt módon leszáliittatik. Ismétlem, hogy én a mathematikus számításában teljesen megbízom; de a bizottság javaslatában erre nem támaszkodik, hanem az elnök úr külön készített számítása alapján kívánja a gyámolda ügyét megoldani. Azt elfogadom, hogy az ő számítása és javaslata alapján igen-igen sokkal könnyebb és a kerület részére határozottan jobban is lenne megoldva, csakhogy mit szólnak a tagok az ilyen megoldáshoz, mikor az máskint is lehet, — én már hallom. Határozottan merem állítani, hogy ha az én javaslatom szerint lesz a gyámolda ügye megoldva az a 100.000 korona mit a kerület céloz megtartani a közlőkéből s az alapítványokhoz csatolni, szerencsétlen lelkészek és tanítók illetve ezek özvegyei és árvái segélyezésére, ha nem is egészben, de igen jó részében meg fog maradni, a megjelölt cél szolgálatára. Tagadni nem lehet, hogy a gyámolda szükségletének fedezése minden szabadon levő pénzét lefoglalja a kerületnek, sőt még olyanokat is, melyekre egyes intézményeinél nagy szükség volna, de az ezideig részükre folyósított összegből semmit el nem von. Ezeknek előre bocsátása után a gyámolda szükségletét és fedezetét a következőképen állítom fel.
