Evangélikus Népiskola, 1908
1908 / 3. szám - Hetvényi Lajos: Az evang. ifjúságik egyesület hivatása
86 az önérdek solgálatában áll és emiatt gyakran még azokat is meggyanúsítják, akik önfeláldozó módon, érdek nélkül szemelik idejüket és erejüket az egyleti munkásságnak. Egyes esetekben a .viribus unitit* jelszava alatt küzdő egyesületben viszálykodások, pártoskodások ütik fel fejüket. De mindezeknek oka a céltéve.sztés ; ezen beteges jelenségek miatt nem lehet azért magának az egyesületnek eszméjét kárhoztatni. Ha mindenek szép renddel folynak, akkor az egyesület nagy és szép eredményeket tud elérni, azt a célt szolgálja, amit a csomó vesz- szőről szóló régi példázat fejezi ki. Mig az egyes vesszőszálakat köny- nyen szét lehet tördelni, addig ha egy csomóba kötik össze, a romboló hatalomnak szilárd erővel ellenáll. Ezen hasonlat igazsága komoly ntést rejt magában a mi korunk számára, amidőn igen sok és erős az, ami az embereket egymástól elválasztja és egymással szembe állítja és nagyon kevés és gyenge az, ami egyesíti. Az említett példázat tanulsága pedig első sorban az ifjúság életét, nemes cél érdekében álló tömörülését illeti. Valóban szebb, vidámságtól duzzadó, derült színében is komolyabb, a szórakozások mellett is az életre, a jövőre nagyobb hatású hivatást egyhamar nem is lehet elképzelni, mint aminő az ifjúsági egyesületeknek jutott osztályrészül Az ifjúkor a barátság klasszikus ideje. A ki ifjú korában nem szerzett barátot, annak nem is volt igaz barátja soha sem. Egy benső nemes életösztön müve az, hogy az egyéniség kiforrásának idején az ifjú lélek barátot keres. Barátság pedig csak magasabb eszményi életcélok érdekében köthető csak oly igaz barátság, testvéri szövetség, mely megmenti az ifjúkort oly tehernek a felvételétől, mely kezdetben tán gyönyörűségesnek tűnik fel, de csaknamar elrabolja a lélek tiszta derűjét, komorságot, kedvetlenséget és hamar életuntságot ad helyébe. Üdeségében megtartani, nemességében az ifjú lelket ápolni, az emberiség nagy céljaira megedzeni és mindezt a fentebb megemlített jegyben kötött baráti szövetség által művelni feladata és hivatása az evangélikus ifjúsági egyesületnek. — — Valahányszor e terembe jövök s tekintetem ott a falon függő egybekulcsolt aranyos kézpáron megakad, mindig arra gondolok, hogy mily szép és temészetes is az az élet, melynek ez a symboluma. Mert igaz emberi szempontból ez a természetes és egészséges, ami ezzel ellenkezik, az a természetellenes és beteges — Az ifjúsági egyesület eredetének és fejlődésének is oly természetesnek kell lenni, mint ahogyan a mag a földből kisarjadzik, szárba szökken, mintegy önmagától virágot hoz és gyümölcsöt terem. Az egyesület virágzásának feltétele tehát azon eszközök felhasználásában rejlik, amiket maga a cél jelöl ki. Az evang. ifjúsági egyesület célja nem lehet egyedül a külső tömörítés, mert bizony ha nincsenek benső egyesítő kapcsok, oldott kéve marad azért minálunk az a testület, mely egyesületnek nevezi magát. Az egyesület benső életereje pedig sok tekintetben — épen mint az egyes embernél is— attól függ, hogy milyennek, vájjon
