Evangélikus Népiskola, 1908
1908 / 1. szám - x–y: Túl az árkon
2 gondoljátok, nem halt meg, ez csak krízis és még minden jóra fordulhat. Hát biz mindezeknek csak fájdalmas hangulatban lehetett kifejezést adni. Hívogató, biztató szavam azonban nem maradt eredménytelen. Noha a reménység legkisebb látszata nélkül is, de az utbanlevök közül sokan visszafordultak, mondván: tehát várjunk még és lássuk meg mit tehetünk. És összetartó, lankadatlan ápolás és élesztgetés mellett egyszerre csak felnyilának a nagy beteg szemei s örömrepesve mondhattunk egy hála Istent, azon tudatban, hogy most már meg van mentve, elmúlt a krízis és túl van az árkon, melyen azt hittük, nem lesz képes áthatolni s okvetlen bele kell pusztulnia. Váljon ki ne vidulna fel ily reménytkeltö állapoton. Azonban mintegy fátumnak tűnik fel előttem, hogy nagy betegünk eme legelső életjeléröl is nekem jutott osztályrészül e lapokban az örömhírt megadnom. Vagy tán mások jobb szerették volna, ha szegény belepusztul bajába; avagy nem vettek még tudomást a mutatkozó életjelröl? Pedig ez már nem mostani keletű, nem éppen mostani jelenség. Mégis lapunkban, mely noha mindig erős harcosa volt országos evang. tanítóegyesületünk ügyének, senki sem emlékszik meg az örömhírről, még a legutóbbi számban sem; még csak a vegyesek rovatában sem, akár egyetlen szóval is.*) De tűnjék fel bárminek, előttem, vagy mások előtt is, ezt az örömhírt, minthogy erre senkisem vállalkozott eddig, nekem kell elmondanom; mert ha voltak, kik annak idején osztoztak velem az ecsetelt fájdalomban, osztozzanak velem az örömben is. Mert kimondhatlan örömünknek kell kifejezést adnunk a fölött» hogy az ág. hitv. evang. egyetemes egyház múlt év október havi gyűlésében, a lapok egyidejű közlése szerint, meghallgatta kérelmünket s »az orsz. evang. tanítóegyesület szervezkedés é t j ó v á h a gy ó 1 a g vette tudomásul.« Az ág. hitv. evang. egyházegyetemnek ezen irányunkban tanúsított jóindulatáért, bizalmáért, midőn e helyen hálás köszönetét mondunk, ki kell emelnem, hogy e jóindulatú bizalmat bizonyára ama másik megingathatlan bizalom szülte, mellyel az egyetemes *) Mindeddig nem volt módunkban az egyetemes gyűlés határozatairól tudomást szerezni. S'S, i ' ' \ Szerk.
