Evangélikus Népiskola, 1908
1908 / 1. szám - Szüsz Lajos: A rajzolás tanítása az új tanterv alapján
10 A rajztanítás célja, hogy megtanítson a térbeli jelenségeknek helyes megfigyelésére, értelmes látására és ennek alapján a látottaknak egyszerű, jellegzetes ábrázolására. Elő sorban tehát a szem megfigyelő képességét kell nevelni, a tárgyak külső megjelenésének, u. m.: azok helyzetének, alakjának, arányainak, és színének felismerésére, hogy a tanuló a látottakat öntudatosan és helyesen fogja föl. Emellett a kezet arra kell képesíteni, hogy a szem által közvetített tudást könnyedén és érthetően visszaadhassa. Ilyképen a rajztanítás, a rajzolóképességnek fejlesztésén kívül, rávezeti a tanulót a körülötte levő jelenségeknek önálló, alapos megfigyelésére és megismerésére, tehát növeli az értelmet és az Ítélőképességet s ezzel fontos eszközévé válik az általános nevelésnek. A szorosan vett elemi iskolai rajztanításnak az a célja, hogy megtanítsa a tanulót egyszerű tárgyaknak saját megfigyelése alapján való értelmes ábrázolására. A tanítás anyaga. I. osztály. (Hetenként 1 óra.) Szemlélet ntán való rajzolás. Emellett a tanítás minden óráján végeztessünk kézügyesítő gyakorlatokat s közben-közben emlékezet után való rajzolást és illusztrálási kísérleteket is. (A beszéd- és értelemgyakorlatok és a kézügyesség kapcsolata alapján az emlékezet után való rajzolást minden osztálytanító szabadon gyakorolhatja.) Az osztályban csupán játékszerü rajzolással foglalkoztatjuk a tanulókat és főképen a kézügyesítő gyakorlatokra fordítunk nagy gondot. Rajzeszközök: lemosható tábla felállítható állványon; rajztömb, olcsó csomagoló papírból; lágy — esetleg szineskréta, vagy 1. és 2. számú ceruza. Törlő-gummit használni nem szabad. A kidolgozás módja: a tanulók a kapott feladatot kezdetben palatáblára rajzolják ; a papiroson csak akkor ismétlik a rajzot, ha a palatáblán azt már jól készítették el. Régebbi feladatok időnként emlékezetből ismétlendök. A tanítás anyagának felosztása. Szeptember. Előgyakorlatok, u. m.: körök, ellipszisek, hurkok, hullámvonalok stb. Október. 1. Golyó, karika. 2. Létra (álló és fekvő helyzetben) szilva. 3. Alma, ablak. 4. Zeg-zúg vonal (összehatjható mérő-vessző,) meredek és kevésbbé ferde vonalakkal.
