Evangélikus Népiskola, 1907

1907 / 2. szám - Szűsz Lajos: Vitorlázás az új tanterv körül

53 szenteli meg csak igazán hivatásbeli munkánkat s kölcsönzi, adja meg neki benső, igazi értékét. Ezeket a gondolatokat foglalja össze végre Luther ezekben a mélységes szavakban : . a keresztyén ember nem él önmagában, hanem Krisztusban és felebarátjában a sze­retet által. A hit által felemelkedik önmaga fölé, fel Istenhez : Isten­től alászáll ismét önmaga alá a szeretet által és mégis Istenben és isteni szeretetheti marad nrndvégig*. (347. 1.) — Ahol az ember ön­tudata ebben a meggyőződésbe él, ott kész szabad szolgálatra. Sza­bad. mert Isten szeretetét ragadta meg Krisztusban a hit által és kész szolgálatra a felebarát iránti szeretetheti, mert szabadon, szeretettel csüng Istenén. És mert az élet szeretet által válik csak gazdagsággá, sőt a hol szerdtet, nincs ott az élet nevét sem érdemli, azért úgy vélem, hogy Luther „A kereresztyén ember szabadságáról“ szóló ira­tában a nevelésnek leginagasztosabb eszményét tárja elénk, mert amit iratában tárgyal, az a szeretetben, isteni és emberi szeretetben meg- dicsőült életnek eszménye. Ez eszmény nem csak Istenhez emel fel bennünket, megmutatván saját üdvünknek útját a hit útjában, hanem a földi élet feladataira utalván bennünket, megtanít arra is, miként legyen életünk hasznos felebarátunkra az Isten iránti szeretetben vég­zett szolgálat által. Beyer Theophil. Vitorlázás az új tanterv körül. (Folytatás.) Földrajz. A földrajz-tanitás célja a haza főijének, lakosságának, természeti viszonyainak, gazdasági és műveltségi állapotának, embarbaráti intéz­ményeinek megismertetése s a nyújtott ismeretek alapján a hazasze­retet ápolása. A ha'zai földrajzhoz csatlakozik világrészünk nevezetesebb orszá­gainak, többi világrészeknek és a földnek, mint égi testnek ismer­tetése ; de a tanítás eme tágabb körében is a hazai földrajz marad a központ, a hazai vonatkozásnak szabnak irányt s a tanítás oly arány­ban válik mind általánosabbá, amint az ismertetés tárgyai a haza ha­táraitól távolodnak. A földrajztanítás gyakorlati és ideális célok után indúl. Ehhez képest egyfelől segítségül veszi a természattudományi ismereteket és a mindennapi élet szükségeihez alkalmaskodik ; másfelől szakadatlanéi keresi a kapcsolatot a történettel, hogy közös tanulságaikat az erkölcsi nevelés szolgálatában értékesítse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom