Evangélikus Népiskola, 1907
1907 / 9. szám - Polgár József: Országos evang. tanítóegyesületünk bajai
219 gyarázatáúl szolgálhattak; de el sem tudta magának még csak képzelni sem, mert az ő szelíd, emberszeretetet lángoló, jóakaró lelkületében alantas gondolatok meg sem születhettek s tneg sem szület-hetnek. De én, ki e rögös földön közvetlen szemlélője voltam a dolgoknak, mindjárt sejtettem, sőt láttam is mindezeknek indító okát, miből kifolyólag e miatt boldogult Luttenberger kollegával akkoriban meglehetős heves összekocanásom is volt. Az ok pedig nem volt más, mint a hegyek nem voltak kibékülve azzal, hogy a kiinduló forrás nem az ő oldalukból eredt, hanem sokkal alább, sokkal mélyebben, úgyszólván lábaik alatt, egy igénytelen lapos vidéken, ott a Sió mentén ; azon a lenézett mocsaras vidéken, ahol csak békák brekegése és kuruttyolása hallható. Ezeket a békatojásokat aztán, hogy ők, a hegyek melengessék és ők költsék ki. — ezt a hegyek magukra nézve méltóságon alólinak tartották. Nem! Soha! Ez volt azon ok, melyet Péterfy bátyánk még csak képzeletben sem tudott maga elé varázsolni. A központi bizottságban csak egyetlen ember volt, ki mindezen nézetekben nem osztozott, de ő egymaga jószándéka dacára sem volt képes jó szóval a dolgok irányításában döntő befolyást gyakorolni; erőszakoskodni pedig nem akart; de kár is lett volna, úgysem lett volna meg a kellő eredménye. Ez a nemes férfiú pedig Falvay Antal, a volt központi bizottság elnöke. Ő maga panaszkodott, hogy ha orsz. egyesületünk ügyében bizottsági gyűlést hivott össze, nem jelent meg azon úgyszólván senki, ö maga egyedül pedig nem tehetett semmit. így húzódott halasztódott napról-napra, évről-évre orsz. egyesületünk ügye, mig végre azon gondolatra jött, hogy a dolog nyélbesütése s a gyéren bár, de beérkezett alapszabályjavaslatok összegezése végett a közp. bizottság helyettesítésére vidéki kartársakból hiv össze bizottsági gyűlést. Ezek meg is jelentek egynehányan az orsz. egyesület lelkes hívei közül s elég jó akarattal odáig is vitték a dolgot, hogy az alapszabályok az egyházi felsöbbségnek beterjeszthetők voltak. Igen ám, de ez már mintegy négy évi vajúdás után történt. A legfelsőbb egyházhatóság, az egyházegyetem pedig látva e hosszú időre nyúló tétovázást, tán azt gondolta, hiszen ezek maguk sem akarják ezt erős meggyőződéssel, felterjesztésüket maguk sem veszik komolyan, mert különben nem tétováztak volna oly hosszú ideig és — az orsz. egyesület megalkotását nem engedélyezte. Ez a dolog lefolyása, s orsz. tanitóegyesületi ügyünkkel a jelen időben ilyen stádiumban vagyunk.*) Ebből én a jövőre nézve azon tanúlságot vonom le, hogyha valamit komolyan akarunk a közjóért tenni, tegyünk félre minden irigységet, féltékenységet és cselekedjünk gyorsan, mert ezeknek tekinteten kívül hagyása, amint láttuk, megboszulja magát. Tehát most ott állunk, ahol az a bizonyos mádi izraelita, t. i. kezdhetjük elölről a dolgot, ha ugyan belátására jutunk annak, hogy *) Bizonyos-e cikkíró úr, hagy az orsz. tan. egyesület megfeneklésének okait kutatva, azokra csakugyan rátalált ? Szerk.
