Evangélikus Népiskola, 1907
1907 / 1. szám - Faluba András: A tanító szociális hivatása az iskolában
iá Sokan a tanítóságban keresik a nép elmaradottságának okát. Ezek azonban vagy nem ismerik a tanító munkáját, vagy nem is akarják ismerni. Mi tudjuk, hogy a tanítóság rósz díjazásában és azon körülményben keresendő a tudatlanság oka, hogy a mi édes hazánkban a falusi bakter is született tanférfiu. Minden téren arra törekszenek, hogy a vezetés és irányítás szakértők által történjék, csak hazánkban a falusi iskolaszék oly intézmény, melynek boldog, boldogtalan tagja lehet, ha a nevét le tudja festeni. A tanítót igen gyakran az ilyen iskolaszék irányítja. Az elégtelen fizetés miatt a tanító nem fejthet ki eredményes működést, mivel ha meg akar élni, mellékfoglalkozások után kell néznie s igy nem élhet csupán hivatásának. Ezért törik meg még annak a tanítónak is a lelkesedése, kit a hivatás szólított erre a tövises pályára, önmagával meghasonolva robot munkáját csupán kenyérkeresetnek tekinti, napszámos lesz abból, aki apostol lehetne. De igen sokszor mi is hibásak vagyunk. A tanügyi sajtónak nem annyira az iskolák jellegének vitatásával, hanem azzal kellene foglalkoznia és követelnie, amit legújabb időben meg is tesz, hogy ne legyen e széles hazában tanító, kinek kezére 60-nál (nemzetiségi helyen 40-nél) több gyermek van bízva, ne legyen gyermek, ki az iskola áldásaiban ne részesülne. Kívánatosnak tartanám a szövetkezeti eszme bevitelét a népiskolába, a tanítóképzőbe, hogy a tanító már a képzőben megismerje, a gyermek pedig az iskolában barátkozzék meg vele. Ilyenformán a szövetkezetek létesítésének s fenntartásának terhe nem nyomná csupán a tanító vállát, hanem a nép fia is kivenné abból a maga részét. Kedves Kartársak! Ezek után munkácskámat a következőkben bátorkodom összefoglalni: 1. Nekünk a vallást, hazát, társadalmi rendet felforgatni akaró szocializmus nem kell; nem pedig azért, mivel az egyesek rabsága helyett az egész emberi társadalmat rabigába akarja hajtani. 2. Szükségeseknek tartjuk a helyes szociálpolitikai reformokat, melyek gyakorlati keresztülviteléből a tanítóság a népnek hazafisággal párosult vallás-erkölcsi nevelése által ki akarja venni a maga részét. 3. Szükségesnek tartjuk a szövetkezeti eszme bevitelét a népiskolába, üdvösnek és elengedhetetlennek a szövetkezeti tanfolyamok felállítását a tanító-képzőkben. Ezen az utón haladva véljük a szociáldemokratizmust romboló munkájában feltartóztatni s szeretett hazánk jövőjét megrendíthetlen alapokra fektetni. Faluba Andor ev. tanító. t
