Evangélikus Népiskola, 1906
1906 / 2. szám - Csikós Gyula: A jelképes (mimikai) számolástanítás módszere a tanítás alsó fokán
51 vagy képben bemutatom, még mindig nincs elérve az a célom, hogy az 5-nél mindig erre gondoljon. Itt jött segítségemre Grosselin és Czukrász zseniális alkotása, a fonomimika, melynek jegyében módszerem megszületett. Mint a fonomimika a hangokat, úgy a jelképes számolástanítási mód is a számmennyiségeket jelekhez köti. .S miként a fonomimika a kézjelek (mimikák) segélyével rávezeti a tanulót az illető hang betűalakjára: úgy a jelképes számolástanításnál is a kézjel (mimika) az illető szám mennyiségére, illetve ami a fő cél. az illető számsokaság áttekinthető alkotó elemeire rávezeti a tanulót, a jelkép (mimika) többszöri ismétlése által az illető s/.ámsokaság alkotó elemeit benne megrögziti, állandósítja. Pld. Az 5 nél a tanulók a kutya szaladását mimelik 5 ujjal. A 4 tenyérujj a kutya 2 első és 2 hátulsó lába, az ellenkező irányban levő hüvelykujj pedig a kutya farka. Ezen jelképek (az ujjal való mimelést értem ez alatt) mellett segítségünkre vannak még a számképek is arra a célra, ha valamely számsokaság áttekinthető alkotó részei alakjában vésődjék be minél mélyebben a gyermek képzeletébe. Az 5-nek ilyen számképe pld. az 5 vonallal fölrajzolt kutya, illetve ennek 2 első, 2 hátulsó lába és a farka. A kutya ilyen képe bár eléggé fogyatékos, de a gyermek élénk képzelete ezt kiegészíti. Az 5-nek ezen számképét a tanulók is minél többször lerajzolják, hogy az 5 sokaság a két 2-s és egy 1 es áttekinthető mennyiségek alakjában, vagyis az alkotó részek alakjában, minél mélyebb gyökeret verjen a gyermek képzeletében. Az 5 számképe alá a tanulók mindig oda írják az 5 számjegyét is. Ily eljárással a tanulóban megrögzítjük: 2—{—2—}—1 az 5; s igy az 5 öt áttekinthető alkotó részeiben : a kutya 2 első, 2 hátulsó lába meg a farka képében képzeli mindig maga elé. Következésképen az 1-töl 5-ig terjedő számkört felfogja, megérti, ebben el tud igazodni s a négy alapműveletet ezen számkörben nem lesz nehéz végeznie. Pld. 5—1, a tanuló úgy oldja meg, hogy a kutyának elveszi a farkát, megmarad a 4 lába; 5—2, elveszi a két első vagy két hátulsó lábát, megmarad a másik 2 Iába meg a farka; 5—3, elveszi a kutya 2 lábát meg a farkát 5—4, elveszi a 4 lábát, megmarad a farka, stb. Az 5 betanításánál (valamint a többi számok betanításánál is,) a következő sorrendet követeljük : 1. Az 5 származtatása már ismert kisebb mennyiségből. 2. Az 5 jelképe (mimikája). 3. Összeadás 1—5 számkörben. 4. Az 5 számképe (az 5 grafikai alkotása a) a tanító által, b) a tanulók által). 5. Az 5 számjegye. 6. Számszor alkotása számjegyekből és számképekből. Gyakorlat a számsorban. 7. Kivonás. 8. Szorzás. 9. Osztás, a) benfoglalás, b) szétosztás. A számolás tanítására vonatkozólag az elemi népiskolák számára kiadott miniszteri tantervben többek között a következők foglaltatnak; „Ha a 20-ig való számlálás és számításban tökéletesen jártasak a gyermekek, ezeknek számjegyeit Írni is tudják, a fentebbi ismeretes módon
