Evangélikus Népiskola, 1906
1906 / 12. szám - Egyesületi élet
353 fizetését képezi, — megélni nem lehet; nem akarom feltüntetni azokat a viszásságokat, melyek a fizetés-kiegészítés s a nyudijazás körül mutatkoznak, hisz ezek felől eléggé tájékozott Méltóságod amúgy is. E Memorandum-ban összefoglaltuk sérelmeinket, panaszainkat, s midőn ezt Méltóságom Uramnak mély tisztelettel átnyújtani bátor vagyok, nagyon kérem kartársaim nevében is: legyen kegyes a benne elmondottakat szives figyelmére méliatni. S mivel tudjuk, hogy Méltóságod sokban hozzájárulhat ahhoz, hogy ügyünk kedvezően intéztessék el : kérjük, legyen szives bennünket pártfogásába venni, s oda hatni, hogy a közokt.-ügyi miniszter ur őnagyméltösága előtt előadott kérelmünk mielőbb teljesedésbe mehessen. Nemes munkálkodására szívből kívánjuk a jó Isten áldását. Halász Ferenc válaszában hivatkozott arra, hogy egész életét a tanügry szolgálatában töltötte, s igy tudja méltányolni a tanító munkáját. ígérte, hogy ami tőle függ, s amit ügyünk előbbre vitele érdekében megtehet, készséggel fogja megtenni. Egyben figyelmeztette a küldöttséget, hogy bízzanak Apponyi Albert grófban, ebben az igazán nagy* miniszterben, mert az ő kezében igen jó helyen van a tanítóság ügye. Délután hat órakor a küldöttség a kereskedelemügyi minisztériumban Kossuth Ferenc előtt tisztelgett, ahol a tanitók kérelmét Pataky Béla a következő beszédben adta elő: Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Urunk! Mint a dunántúli prot. tanítóságnak küldöttei jelentünk meg Kegyelmességed előtt. Örömmel és bizajomteljes szívvel jöttünk a jelen kormány azon vezető férfiához, kinek boldogult édes atyja örökségül a hazaszeretetei hagyta. Bizalomteljes szívvel jöttünk Kegyelmes Urunk elé, hogy üdvözletünk jelentése mellett, átadjuk a prot. tanítóságnak írásban foglalt kérelmét, hogy elmondjuk hol fáj és mi fáj. Nem akarom hosszasan ecsetelni sérelmeinket, mivel úgy is köztudomású dolog, hogy a felekezeti tanítók ezideig az államnak mostoha gyermekei voltak. A magyar nemzet fejlődésének, szellemi művelődésének s ezzel kapcsolatban anyagi jólétének alapjához mi is hordtuk és hordjuk a szükséges anyagot. És talán nem mondok sokat, ha állítom, hogy ez alaphoz a legszükségesebb anyagot mi tanítók szállítjuk. Ha áll a nagy hazafinak azon mondása, hogy : »a magyar nemzet jövője a tanítók kezébe van letéve“, — úgy kell, hogy a magyar tanítóság jelene és jövője az állam kezében biztositassék. Kegyelmes Urunk-! Kérésünk tárgya, hogy a felekezeti tanítók az állami tanítókkal minden tekintetben egyenlő elbánásban részesíttessenek, hogy a felekezeti tanítók-fizetése azállami tanítók fizetésével teljesen
