Evangélikus Népiskola, 1906

1906 / 1. szám - Tárca

81

Mint ilyen választja ügyvivő titkárának és belső bizalmasának aZ evangélikus Wittnyédyt, a kiről Ruchich zágrábbi alispánnak 1658-ban Írja e szavakat : „Wittnyédyt jó embernek ismerem és a jó lelkiismeretű lutheránust többre becsülöm, mint a rossz lelkiismeretű katholikust“.

Kiobusiczky, II, Rákóczy György követe is azt írja urának Zrínyiről: „Az érseket szidja, felette igen disgustatus, németnek, érseknek, papoknak, jezsuitáknak nem barátja, Nagyságodnak pedig (a protestáns fejedelemnek) lelki jóakarója, szolgája“.

Hazai protestáns egyházunk valóban büszke lehet arra, hogy mikor a reactió legádázabb napjaiban klérus és főurak a föld színéről is el al arták törülni, épen Zrínyi Miklós, a hazának legnagyobb és legbölcsebb fia kelt védelmére. És ebben igen nagy része volt Witt- nyédynek, a soproni prókátornak.

Az az illúzió, a melyben egy Pázmány és Esterházy élt, hogy t. i. üdv e nemzet számára csak a Rómával és Austriával való szövetségben található, Zrínyi leikéből már szétfoszlott. Ennek az idők jelei is nagyon ellene mondottak. Klérus és udvar mind több hívőt, terelt át, a földesurak egész vármegyéket kényszeritettek hithagyásra, a római egyház szemlátomást nőtt gyarapodott ; de az ország boldogulása épen nem állott vele arányban. Sőt ellenkezőleg, minél több diadalt aratott a vallási türelmetlenség, annál több nyomorúság borúit a szegény hazára.

Leggyászosabb kudarcát pedig akkor vallotta Pázmány vallás- politikája, mikor egyfelől Róma majdnem teljes diadalt aratott hazánkban, Szelepcsényi pritnás és Kolonich Pozsonyba idézték és gályákra hurcolták a prot. lelkészeket, a nyilvános prot. vallásgyakorlat az egész országban betiltatott; másfelől pedig ugyanakkor Ampringen Gáspár kormányzó ideküldésével teljesen felfüggesztették a magyar alkotmányt. Ezt csak a magyar protestántismus testén átgázolva lehetett megtenni. És végre .is a lutheránus Thököly Imre erőszakolt ki kardjával ismét az alkotmányból annyit, a mennyit lehetett.

Wittnyédy és Zrínyi ezt a gyászos évtizedet már nem érték meg, de előre látták a következendőket. Zrínyi a türelmetlen vallás- politika zsoldjába soha sem szegődött sőt erélyesen küzdött ellene. Ö független és erős magyar nemzeti államot akart teljes vallási és politikai szabadsággal. Nem csuda tehát, hogy Wittnyédy a maga urát és vezérét a nagy Zrínyiben ismerte fel. És hogy mily jól választott, hogy a sok törtető és tülekedő hazai nagyság között mily éles szemekkel látta meg az igazi államférfiul és önzetlen hazafit arra nézve a történelem már igazságot szolgáltatott neki.

Ő az ország elszomorító állapotában minden bizodalmát Isten után Zrínyibe veti. Benne valamely természetfeletti embert lát. Phoenix- nek mondja, mely ritka madár, amilyen egy saeculumban több nem szokott lenni, amelyen sokáig fáradott a természet, mig megszülte.