Evangélikus Népiskola, 1906
1906 / 11. szám - Sass István: Inditvány
XVIII. évfolyam. SOPRON, 1906. november hó li. szám. Evangélikus Népiskola. Nevelés- és oktatásügyi havi folyóirat. Megjelenik — a nagy szünidő kivételével — minden hó elején Felelős szerkesztő és kiadó : Papp József. Indítvány. Azt mondja a példabeszéd: «A szó elrepül, az irás elporlad, a jó cselekedet örök». — Igyekezzünk tehát a jó cselekedetek gyakorlására. Ezen felfogásból kiindulva indítványozom, hogy: az 1905-ben Pápán megalakult, most már megerősített alapszabállyal bitó dunántúli ágost. hitv. evang egyházker. tanító egyesület, több nemesen gondolkodó tanító-egyesület példáját követve, szegény sorsú tanító özvegyek és árvák gyámolitására létesítsen egy segélyalapot, s ezen alapnak jövedelmét évről évre ossza ki elhalt tagjai,özvegyei és árvái között. Az alap létesítését ügy vélem megvalósíthatónak, hogy mi, akik tagjai vagyunk az egyesületnek, adakozzunk, gyüjtsünk vagy talán mint a somogymegyei általános tanító-egyesület megalakította és fenntartja segélyalapját, adóztassuk is meg magunkat. Ne kicsinyelje a dolgot senki, én tudom amikor nevezett egyesület 10 —15 frt segélyt adott egy-egy özvegy, vagy árvának, akkor is sok könnyet szárított fel, s ma százakat oszt ki évenként; és mi kedves kartársak többen vagyunk, igy többet is tehetünk. Csak a kezdet nehéz, ha azon tűi vagyunk, a többi szinte magától jön. De ezen indítványommal kapcsolatban van enkem egy más eszmém is, az t. i. hogy megalkotván segélyalapunkat, ne kívánjuk azt hogy az egyh. kér. gyámolda a taniiók számára újból megnyitassék, hanem keressünk más, szerintem könnyebb és egyszerűbb megoldást. Ilyen megoldási módnak tartom én a kővetkezőt: A tanítói kar lemond, azon most már senkitől kétségbe nem vont jogáról, hogy a gyámolda számára újból megnyitassék. Ezen lemondás folytán feleslegessé lesz
