Evangélikus Népiskola, 1905
1905 / 2. szám - Sass István: Az új népoktatási törvényjavaslat
Az új népoktatási törvényjavaslat. (Folytatás.) V. Állami felügyelet. A javaslatnak idevágó szakaszai nagy körül tekintéssel intézkednek arra nézve, hogy a majd törvénnyé emelt javaslatnak az egész vonalon érvény szereztessék, azért széles hatáskörrel ruházza fel a kir. tanfelügyelőket. Meghatározza, hogy minő eljárást tartoznak követni a felekezeti képző intézetekkel szemben, ha azoknak akár felszerelése, akár iránya, akár tanárainak működése nem felelne meg a törvény követelményeinek. Felsorolja az okokat, amelyek miatt az ilyen intézetek bezáratását elrendelheti, s ez esetre intézkedik a bezárt intézetek vagyonának alapítványainak kezélése illetőleg hova fordításáról. Az eredeti javaslathoz új szakaszként [lett felvéve a 87. §. amely szerint ezen törvény életbe lépte után egy évtől kezdve csak az nevezhető ki népiskolai kir. tanfelügyelővé, aki az 1876. évi 28. t.-c. 3. §-ban illetőleg az 1883. évi 1. t.-c. 8. §-ban megkívánt elméleti és gyakorlati képesítettség birtokában a tanfelügyelői szakvizsgálatot sikerrel letette. Elrendeli továbbá, hogy az állami községi tanító, s kisdedovónő ellen a kir. tanfelügyelő legfeljebb három Ízben alkalmazhat rendbírságot. Az újból ismételt hanyagság vagy engedetlenség fegyelmi vétségnek minősítendő. Egy újabb, VI. fejezet vétetett még fel a javaslathoz, amely vegyes intézkedéseket tartalmaz. Az iskolai rend és fegyelem megóvása érdekében úgy intézkedik hogy annak megsértését kihágásnak minősiti, és a tanítás megzava- róira érzékeny pénzbüntetést szab ki. Végezetül felsorolja a már fentebb hivatkozott törvények azon szakaszait, amelyek ezen javaslat életbeléptével hatályon kívül helyeztetnek. Az 1875. évi 32. t.-c. 12. §-nak első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „Az a tanító, aki büntetendő cselekményért hivatal- vesztésre ítéltetett, vagy a ki felgyemi utón állásától elmozdíttatott, ha pedig már nyugdíjazva van, akitől fegyelmi utn a nyugdíj elvonatott, nyugdíjhoz vagy vég ellátáshoz való jogát elveszti.“ Röviden összefoglalva, ezek a törvényjavaslatnak legfőbb és legfontosabb rendelkezései. — Vizsgáljuk most már azt, hogy micsoda hatás várható ezek végrehajtásától a népiskolai életre. Általánosan ismert dolog, hogy a népiskolák sikeres működése első sorban a tankötelezettségnek minél teljesebb mértékben való keresztülvitelétől függ, azért a javaslat az 1868. évi 38. t.-c. idevágó rendelkezéseinél sokkal hathatósabban kívánja azt érvényre emelni ,
