Evangélikus Népiskola, 1905
1905 / 12. szám - Bognár Károly: Az új tanterv
354 Az utasítás az általános részben, ahol a modern magyar népiskolai nevelés és tanítás főbb szempontjairól értekezik, első helyen az erkölcsi nevelésről szól. Tehát világos, hogy az erkölcsös jellem kialakulását tekinti a nevelő-oktatás legfotosabb eredményének. S méltán, mert az erkölcs adja meg az embernek értékét, mint emberét. Nagyon helyesen említi fel, mindjárt ez első sorokban azon szomorú tényt, hogy iskoláinkból a nevelétt majdnem teljesen kiszorította a tanítás. A bajt felismeri s azon segíteni akar, mert segíteni kell, ha értékes emberek nevelése a célunk. A humánus tanulmányoknak, fontosságukhoz mérten, kiváló szerep jut az új tantervben, amit bizonyít azon egy körülmény is, hogy az ezen tárgyakra fordítandó órák száma 5 óraszaporulatot mutat a régivel szemben. Az anyag kiszemelésének második szempontja a nemzeti szempont, mert a gondjainkra bízott gyermeket a haza polgárává s a magyar nemzet tagjává kell nevelnünk. Evégből felette fontos, hogy a népiskola tantárgyainak anyaga a nemzeti műveltség köréből legyen kiválasztva. Amit a gyermeknek tudnia kell, az nem más, mint a nemzeti műveltség elemei. Ezeken alapszik s ezekből táplálkozik a magyar haza polgáránk fölfogása s világnézete. Az új tantervnek kétségkívül legnagyobb érdeme a nemzeti szempont hatalmas érvényesítése. Minden sovén magyar nagy lelki örömmel olvashatja azon szép szavakat, amelyeket az utasítás a magyar nyelv és történelem tanításáról mond. A nemzetköziség veszedelmesen hódító eszméjének ebbe kell szegezni az igazi, mély hazafiságot. Az Utasítás fent említett soraiból felénk csendül a buzdító szó: ajkunkon és szivünkben legyen haza- szeretet ! A tananyag kiválasztásának harmadik szempontja a gyakorlati vagy hasznossági szempont. Nagy pedagógusok hangoztatták már régóta a gyakorlatiság követelményét, a tanítás egyik főelve gyanánt. A tantervelméletnek okvetlenül számolnia kell az utílitarizmus kívánalmaival, mert hiszen a régi igazságot még senki sem döntötte meg, sőt nap-nap után jobban érezzük meggyőzőerejét: ,Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk“. A hasznossági elv érvényesítését a tanterv, igen helyesen, a gyermek felfogó képességének lehető fokozásában s a mindenkire egyaránt hasznos ügyességek intenzív tanításábn látja. — A szociális mozgalmak méregfogát húzzuk ki, ha az új tanterv intenciója szerint járva el, az ügyességek tanításának, nagy tért engedünk. Gazdaságtan, háztartástan, rajzolás, kézügyesség azon tárgyak, amelyek munkálkodni, élni tanítanak. Ezekután immár elmondhatjuk, hogy az új tanterv, a tantervelmélet azon föladatát, amely a tananyag kiválasztására vonatkozik si* kérésén oldotta meg.
